Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - PÓTÓ JÁNOS Rendszerváltások és műemlékek

ként a budapesti szobrok egyik első krónikása, Liber Endre írta: „Hentzi tábornok szobra... a maga idegenszerű gótikájával és keserű emlékeivel sohasem férkőzött a polgárság lelkébe, úgyhogy jóformán a szobrok életének történetébe bele sem tartozik. ...a század végén [1899-ben], a magyar nemzet hő vágyának meghallgatásaként távolítják onnan el, hogy a hűvösvölgyi hadapródiskolában álljanak mellékalakjai mindaddig, míg a háború utáni forradalmak rombolásai el nem pusztítják azokat." A „keserű emlékeket" idéző alkotás tehát a kiegyezést követően még három évtizedig emlékeztetett a dualista rendszer születésének árnyoldalaira, miközben Budapesten szinte gombamód szaporodtak a köztéri szobrok, különösen az emlékművek. (A köztéri szobrok száma a kiegyezés és a századforduló között csaknem megTüzéremlékmű Budán 1938 körül Vadas Ernő felvétele Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár „... 1925-tőlközponti «ideologiai zsűri », a Hősi Emlékművek Bíráló Bizottsága ügyelt a helyes politikai tnondanivalóra. "