Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

Joaquin Sorollay Bastida (1863-1923) madridi háza, Axcli Gallén-Kallela (1865-1931) villája Helsinki mellett, Franz von Stuck (1863-1928) villa-múzeuma Münchenben, Carl Milles (1875-1955) villa-múzeuma („Millesgárden") Stockholmban, Józef Mehoffer és Jan Matejko (1838-1893) háza Krakkóban stb. Budapesten nemigen találunk erre példát (Medgyessy Ferenc Százados úton lévő műteremlakás-múzeumát is megszüntették). A kultuszkormányzatnak, a műemlékvédelemnek és a fővárosnak össze kellene fognia, hogy ezekből az építészeti, kulturális és művészettörténeti értékekből megmenthessenek valamit az utókor számára. A tanulmányban említett képzőművészek és építészek (összeállította Hadik András) Aggházy Gyula (1850-1919); Bécsben, Münchenben és Párizsban Munkácsynál tanult. Népéletképeket, szolnoki és balatoni tájképeket festett, 1897-től a Mint a raj z i s ko 1 a tan á ra. Bálint Zoltán (1871-1938); a Műegyetem elvégzése (1892) után beutazta egész Európát, majd a Korb és GiergI irodában helyezkedett el, és ő vezette Korbék építkezéseit a Millenniumi Kiállításon. 1897—1934-ig dolgozott Jámbor Lajossal. Benczúr Béla (1854-1941); építész és festő, Zürichben és Münchenben tanult, bátyjával együtt tért haza, majd az Iparművészeti Iskola tanára lett. Több illusztrációt készített az Osztrák-Magyar Monarchia írásiján és képben című sorozat számára. 1897-ben jelent megzí művésziiparésadekoratív művészetek stílustana című munkája. Benczúr Gyula (1844-1920); a korszak ünnepelt és hivatalosan is elismert festője, Münchenben végzett Piloty tanítványaként. 1861-től 1883-ig itt élt; 1876-tól hazatéréséig az Akadémia tanára. A nyarakat 1883 után is a Starnbergi-tó mellett épült villájában töltötte, amelyet öccse, Béla tetvezett Bezerédy Gyula szobrász ( 1858-1925) ; először Alexy Károlynál, később a bécsi akadémián tanult. Részt vett a Burg szobrászati díszítésben. Az ő műve a budapesti Washington szobor (1906) és Tinódi Sebestyén (1906-06) szobra. Csorna Dezső (1884-?); építész, 1909-ben kapta oklevelét a budapesti Műegyetem. Csak hallgatói terveit ismerjük: Emlékmű és a temetkezési kápolna, Magyar Pályázatok, 1907/1.; Elemi iskola, Magyar Építőművészet, 1909/2. Donath Gyula (1850-1909); Münchenben, Bécsben és Drezdában tanult. Legismertebb munkája a bánhidai Turul (1896). Dudits Andor (1866-1944); festő, Münchenben és Bécsben tanult, 1890-től állított ki a Műcsarnokban. Életképeket, történeti képeket festett. Falképei vannak az országházban, a pécsi egyetemen és az Országos Levéltárban. 1925-től a Képzőművészeti Főiskola tanára. Fadrusz János (1858-1903); a századforduló egyik legjelentősebb emlékműszobrásza, Bécsben tanult, E. Hellmernél. Első jelentős alkotása, a Krisztus a keresztfán elnyerte az Akadémia I. díját és az Or-