Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

műteremházban a legdrágább műterem évi bére 880 korona, a legélesebbé pedig 510 korona, s így az új intézmény minden te­kintetben megfelel annak a célnak, melyre készült, hogy tudniillik alkalmas, jól világí­tott, tágas és olcsó műtermekkel szolgáljon a magyar művészeknek..." 16 A sors iróniája, hogy Kelenhegyi úti épü­let 2000 tavaszán, a jelen tanulmány végle­ges formába öntése előtt a szakszerűtlen helyreállítás következtében majdnem összedőlt. Több mint egy évtizeddel később, a Le­hel úton, a már említett Medgyes Alajos tervez egy ún. műhely-bérházat' , amely­nek legfelső szintjén műteremszerű laká­sok is megjelennek. Jómagam is voltam itt egy üvegfestő (Németh Ferenc) műtermé­ben a nyolcvanas években, s bizonyára más műfajban alkotó művészek is béreltek itt mutermes lakást. A Százados úti művésztelep IIa már az Epreskert nem sikeredett iga­zán, a művészekkel jó kapcsolatban lévő Bátczy István főpolgármestersége alatt a főváros vezetése — a Garden City gondola­tától megtermékenyítve — létrehozott egy elviselhető árú művészkolóniát a Százados uton . A telep keletkezéséről így írt Kisfaludy Stróbl Zsigmond: „Egy nap találkoztam Wildner Ödönnel, aki a Városháza kulturális ügyeinek intéző­ié Művészet, 1903.422-424. old. 17 Kabdebó Gyula: Budapest Székesfőváros Építkezései. In: Magyar Építőművészet különfüzete, 1913. december. 18 A művésztelep tervei információim szerint elvesztek, sőt az a Baseli Árpád (1873-1944) által készített madártávlati kép is je volt. Elpanaszoltam neki a fiatal szobrá­szok fájdalmát: Nincs műtétem, megren­delés, pénz. Megígérte, hogy beszél Bárczy István polgármesterrel ez ügyben. Néhány hét múlva Sidló Ferenc, Szent­györgyi István és én értesítést kaptunk, hogy Wildner és Péczely Béla találkozni akarnak velünk a Stefánia úti víztorony mellett, műtermeink ügyében. Meg is je­lentünk, de a felajánlott helyet nem talál­tuk jónak, mivel az ott látott óriási gödör­nek csak a feltöltése is évekig tartott volna. Tovább mentünk hát, míg végre a Szá­zados úton felajánlott telket jónak találtuk, s a megépítés reményében boldogan ül­tünk be a Japán Kávéházba, ahol a művé­szek részben örömmel, részben kétkedve fogadták a hírt. A kétkedők csalódtak, mert már két év­vel később, 1912-ben behurcolkodtunk az ój művésztelepre. A legbelső sarokban kap­tam egy jó műtermet, három szobával. Első nag)' munkám itt Horváth Mihály püspök, történetíró szobra volt. Ma Szentesen áll."' 9 A már megépült telep hangulatát jól ér­zékelteti a Vasárnapi Üjság-bün megjelent leírás: „A czinkotai helyiérdekű vasúton a szomszédos nyaralóhelyekre vagy közsé­gekbe utazó közönség figyelmét és érdek­lődését több mint egy év óta köti már le egy telepszerűen épült házcsoport, amely a Ferencz József laktanya előtt az ójabbkori német villakolóniákra emlékezrető stílus­ban épült. Vörös téglacseréppel fedett ki­„lappang", amely a Lélek és Forma című kiállításon még látható volt 1986-ban. 19 Kisfaludy Stróbl Zsigmond: Emberek és szobrok. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1969.

Next

/
Oldalképek
Tartalom