Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

u. 40., 1898-1899); legfelső szintjén lévő műtermét például Zemplényi Tivadar festőművész lakta. Az épület építésekor Lechner nem volt megelégedve a mesteremberekkel, egy szintet visszabontatott, és újra kellett építeni, úgyhogy a tetemes költségtöbblet megrontotta a testvérek jó viszonyát. Gyakran problémát okozott az, hogy az egy-két műtermet magukba foglaló bérházak tulajdonosai saját belátásuk szerint emelhették a lakbéreket. A művészek jutányos, méltányos árú lakáshoz és műteremhezjutását segítette elő a századfordulón a Gellérthegyen épült műterembérház. A Kelenhegyi úti épületet eredetileg máshová tervezték; „a város régebbi határozata értelmében művészeti célokra fenntartott" VI. kerületi, Kmetty utca 29-31. számú telken épült volna fel a műteremház.

15 A terv megvalósítása azonban meghiúsult a főváros 1901. április 17-ei közgyűlési határozatán, amelynek értelmében a főváros „csak meghatározott időtartamra volt hajlandó a szóban forgó telkeket rendelkezésre bocsátani." Itt adjuk át a szót n Művészet című lapban megjelent, valószínűleg Lyka Károly tollából származó írásnak: „...Ezután a társulat igazgatósága, meggyőződvén róla, hogy a székesfővárostól kedvezőbb határozatot nem kaphat, az időközben beérkezett ajánlatok közül azt, amely a Gellérthegy déli lejtőjén, a Kelenhegyi-uton kínált egy telket megvételre, a választmány elé terjesztette s az 1901. évi június 21-én tartott ülésből kifolyólag kapott felhatalmazás alapján 1902. évi július 2-ikán megkötötte és a kb. 740 15 Merényi Ferenc Épületfajták Magyarországon (1890-1918). Kézirat, 1955. Magyar Építészeti Múzeum. 708-709. old. négyszögöl kiterjedésű telket 40 000 korona vételáron megvásárolta. Ez a telekcsere az eszme megvalósításának csak előnyére vált, amennyiben az új telek kiterjedése lehetővé tette, hogy rajta olyan épület emeltessék, amely tizenkilenc műtermet és egy lakást foglaljon magába, míg a régi tervek csak tizenkét műteremről szóltak. Kann Gyula műépítész időközben sürgősen elkészítette a megvásárolt telken építendő műteremház terveit és folyamodott a székesfővároshoz az építési engedély elnyeréséért. A tanács az építési engedély kiadását, az építési szabályzatra való hivatkozással, mely a vi 11 a-rayon okban kétemeletes ház építését tiltja, megtagadta, erre vonatkozó határozatát azonban a társulat megföllebbezte és a Közmunkák Tanácsa az építési engedélyt a Társulatnak 1902. évi augusztus 28-án megadta, úgy hogy hosszú vajúdás után az építkezésnek immár semmi sem állott útjában. Az építkezést Kann Gyula tervei szerint azonnal megkezdték úgy hogy az épület még 1902-ben tető alá került és 1903. évi augusztus hó 1-én teljesen készen átadható volt rendeltetésének. Megjegyzendő még, hogy időközben az építési költségek fedezésére szükséges kölcsön fölvétele a társulatra nézve fölöslegessé vált, mert a társulat Andrássy uti bérháza eladatván, a társulat ennek vételárából hasította ki a még hiányzó összeget. A kétemeletes műteremház, mely a Ferenc József-híd budai környékének egyik legszebb ékessége, minden tekintetben a legmodernebb kényelemmel van berendezve és úgy művészies külseje, mint célirányos osztása és ízléses berendezése révén tán