Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)
ESZMÉK A KÖZTEREKEN - BOROS GÉZA Budapesti emlékmű-metamorfózisok 1989-2000
munkra mégis szeretetteljes fikció és jelkép! Állat, amelynek szarva gyógyító erejű (...), aki felett csak a tiszta szűznek van hatalma; vadászni rá csak a négy legfőbb isteni erényt vagy tulajdonságot megtestesítő négy kutya képes, úgymint: igazság, béke, irgalmasság, igazságosság" — olvasható a műleírásban. 17 A Főpolgármesteri Hivatal hozzájárulása hiányában az elképzelés nem valósulhatott meg. A szoborletakarások sorában egy tisztán városképalakító célzatú, politikamentes terv is akad. 1999-ben Ábrahám Péter festőművész azzal a javaslattal fordult a Főpolgármesteri Hivatalhoz, hogy saját költségén „esztétikusan" megoldja a belvárosi Vörösmarty-szobor téli letakarását. A szokásos téli védőcsomagolás helyett egy tarka ponyva-festményt — „Tavaszi rügyezés" című alkotását — képzelte el a szoborra. (A terv művészi értékével kapcsolatban kételyek merültek fel, így a megvalósítása elmaradt). A kommunista rendszer elsőszámú köztéri szobrának, a Gellért-hegyi Felszabadulási emlékmű sorsának a rendezése a rendszerváltozás kezdetétől fogva országos jelentőségű problémaként merült fel. A megoldást jótékonyan siettette egy avantgárd művészeti akció, Szentjóby Tamás munkája, a Szabadság Lelkének Szobra Projekt. Szentjóby javaslata szerint: „Amikor változtatásra van szükség, két hibát kell elkerülni. Az egyik a túlzott sietség és könyörtelenség, ami pusztuláshoz vezet (a szobor lebontása), a másik a túlzott tétovázás és konzervativizmus, ami szintén veszélyes (a szobor megtartása jelenlegi állapotában). 17 Dokumentumait közli: Novotny Tihamér (szerk.): Unicornis. Bp., 1991., 65-66. old. Nem kell minden, a fennálló rend megváltoztatására vonatkozó kérést figyelembe venni. Ugyanakkor az ismételt és jól megalapozott panaszokra oda kell figyelni. Annak, amit az emlékművel kapcsolatban teszünk, meg kell felelnie egy magasabb igazságnak, és nem szabad önkényes és kicsinyes motívumból fakadnia. (...) Véleményünk az, hogy a szobrot nem kell lebontani, és nem kell megtartani, vagy ami ugyanaz: el kell tüntetni és ugyanakkor meg kell tartani." 18 Szentjóby elképzelése 1992 júniusában, a Budapesti Búcsún — a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén — valósulhatott meg, amikor a művész néhány napra átváltoztatta, „szellemruhába" öltöztette az emlékmű nőalakját. A művész — mintegy a rendszerváltozás ikonográfiái betetőzéseként — különös átalakítást, transzmutációt hajtott végre a művön, sajátos, egyszerre blaszfémikus és elgondolkodtató, tréfás és megdöbbentő megoldást adva (ha csak pár napra is) a szobordöntés, a szoboreltüntetés és a szobormegtartás dilemmájára. A fehér lepelbe burkolt szobor szellemként tűnt fel a horizonton, a kommunizmusnak a város fölött egyszer s mindenkorra ellebbenő kísértetét jelenítve meg a vasfüggöny leomlásának ünnepén, egy új korszak hajnalán, kelet és nyugat határán. Szentjóby az akcióról „ismeretterjesztő filmet" is készített, amelyet a Magyar Televízió bemutatott. Ebben hangzik el Vitray Tamás közvetítésében: „A Szabadság Lelkének Szobra kápráztató egyszerűséggel jelenik meg a hegy csúcsán. Nyugodt magabiztossággal hatja át a tájat. Érzelmileg és gondolatilag a is Szentjóbi Tamás: A Szabadság Lelkének Szobra Projekt műleírása. Bartók 32 Galéria, Bp., 1991. Kézirat.