Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - BOROS GÉZA Budapesti emlékmű-metamorfózisok 1989-2000

állítottak. A kereszt mellett magasodó, csillagcsúcsdíszeitől megfosztott zászlótartó oszlopokra nagyméretű fehér tábla került, a következő, messziről is jól látható felirattal: „Itt állt a Regnum Marianum templom. Rákosi Mátyás 1951-ben leromboltatta." (A templomot 1919 után, a bolsevizmustól való megszabadulás emlékére építették). A kereszt előtt — mint egy virtuális templomban — minden év szeptember 12-én, a lerombolás emléknapján hálaadó szentmisét mutatott be a kommunista börtönöket is megjárt Keglevich atya.

4 2000. november elsején az emlékmű erőszak áldozatául esett: gimnazisták elfűrészelték és ledöntötték a keresztet, a talapzatára pedig vörös csillagot festettek „Budapesti Felszabadító Gárda" felirat kíséretében. Az összetört fakereszt helyére néhány napon belül cg)' vaspántokkal fűrészelés-biztossá tett új keresztet állítottak, az elfogott tettesek ellen pedig büntetőeljárás indult.

5 Az eset rávilágít a politikai emlékművek legitimitásának a sajátosságára is: egy építési engedély nélkül, illegálisan állított köztéri emlékjel megrongálói ugyanúgy büntetésre számíthatnak, mintha „rendes" emlékműről lenne szó, a cselekmény megítélésénél ugyanis sokkal inkább a társadalmi-politikai értékítélet számít, mint a megrongált mű jogi státusa vagy esztétikai értéke. Az emlékanyag marginális részét képezik azok a funkció nélkül maradt talapzatmaradványok, amelyeket — pénz hiányáéi Különös mise egy fal nélküli templomban. Új Ember, 1999. szeptember 16., 12. old. s A történtek összefoglalása: Mogyor Hajnal, 2000. november, 3-5. old., lásd még: Heti válasz, 2001. április 13., 18. old. 6 Emlékezések lerakota. In: Budapest/Berlin. Kiállítási katalógus. Műcsarnok, 1 994., 26. old. ban vagy hanyagságból — nem bontottak el. A térrehabilitációra váró Köztársaság téren, az egykori Kulich Gyula (ma Kálvária) téren, Rákoskeresztúron vag)' Óbudán az eltávolított kommunista mártír-, illetve felszabadulási szobrok pusztuló posztamensci ma is állnak. Ezek is „emlékművek"— a rendszerváltozás alkalmi mementói. Ahogy egy fiatal német művész, Lutz Jelinski Budapest emlékmű-foghíjas terein barangolva feljegyezte: „Kihúzott fogak, amelyek a fájdalmakra emlékeztetnek."

6 Átértelmezések Alig az emlékmű-átalakítás spontán formájában valamilyen egyéni vagy csoportvélemény nyilvánul meg radikális és illegális formában, addig a hivatalos átalakítás a közhatalmi és „többségi állampolgári" véleményt igyekszik konszolidált módon kifejezni. Az eljáró szerv (eseteinkben: a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat) igyekszik hangsúlyozni, hogy „társadalmi kezdeményezésre" cselekszik.

7 A problémássá vált emlékmű megrendült köztéri legitimációjának a helyrehozatala gazdasági megfontolásoktól sem mentes: átalakítani mindig olcsóbb, mint elbontani, egy új szoborállítás költségeiről nem is beszélve. A szobordöntés esetében az aktus radikalizmusának van jelentése: a cél a szobor mint kultusztárgy szimbolikus és fizikai megsemmisítése. Az emlékmű-átalakítás 7 A társadalmi akciók korlátozása és a művészi érték védelme érdekében az 1991. évi XX. törvény 109. §-a a köztéri műalkotások elhelyezéséről, áthelyezéséről, illetve lebontásáról szóló döntéshez művészeti szakvélemény beszerzését írta elő az önkormányzatoknak.