Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - NAGY ILDIKÓ Az emlékműszobrászat kezdetei Budapesten

A Petőfi-szobor leleplezése 1882. október 15. Dörre Tivadar rajza Magyar Nemzeti Múzeum Tetténél mi Képcsarnok „... nehéz megoldani egy olyan plasztikai problémát, amelyhez nincs megfelelő előkép. " détlen fővel, és érczöntő szoborban szemeinkbe." Ormós tanulmánya először Arany János folyóiratában, a Koszorú-hím jelent meg folytatásokban, majd önálló kiadványként is.

1 Arany véleménye a tanulmányról — „korszerű, alapos" — ma is helytálló. Alapos, mert minden kérdésre kitért — a „szép" fogalmától a szoboralak különféle testhelyzeteinek kifejező voltán át az emlékmű helyéig és anyagáig —, és korszerű, mert korának dilemmáit mutatta fel. Azt az átmeneti helyzetet, amelyet a klasszicizmust felváltó romantika hozott a szobrászatban, vagyis Winckelmann és Schelling esztétikájának, Canova (Thorvaldsen) és Rauch művészi gyakorlatának szembeállíí Ormós Zsigmond: Gróf Széchenyi István emléke milyen legyen? In: Koszorú, 1863.2. sz. 25-29. old.; 1863.3. sz. 50-53. old.; 1863.4. sz. 73-77. old -1863.5. sz. 97-100. old -1863.6. sz. 121-125. old. és Ormós Zsigmond: A Széchenyi-szobor és a szobrászat realismusa. Pest, 1863. Idézetek az utóbbiból: passim.