Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - RÓKA ENIKŐ Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum

ideig támogatta őt. Az ingatlanok irataiból tudjuk, bogy Ernst Mot 1914-ben hunyt el. A ránk maradt, 1915 augusztusában keletkezett hagyatéki végzés szerint tulajdonát 12 gyermekei között arányosan osztotta szét . A gyűjtés kezdete Etnst Lajos tanulmányairól kevés és igen ellentmondásos adattal rendelkezünk. O maga egyáltalán nem beszélt iskoláiról, a kortársak pedig ködösen fogalmaztak, vagy megjegyzéseik nem tűnnek hitelesnek. Műveltsége eg)' nagyon speciális területre korlátozódhatott, és ismereteit valószínűleg autodidakta módon szerezte. A forrásokból, visszaemlékezésekből úgy tűnik, hamar világossá vált: Ernst Lajos nem fogja továbbvinni apja vállalkozását.

13 Maga Ernst nyiladozó gyűjtőszenvedélyéről és a magyar történeti képek iránti érdeklődéséről 1912-ben így írt: „Már kora ifjúságomban is csak az lelkesített, ami magyar volt. Ez az érzésem abban nyilvánult első sorban, hogy minden magyar vonatkozású tárgyat, amit képes lapban láttam, kivágtam és összegyűjtöttem. Tizenötéves koromban már jól ösmertem a pesti régiségkereskedőket, akiket gyakran felkerestem. Kezdtem litográfiái lapokat és metszeteket vásárolni. Szorgalmasan eljárogattam a Nemzeti Múzeumba, ahol elsősorban a képtárban levő magyar történeti képek ragadták meg a figyelmemet." Ezek szerint 12 BFL IV. 1407/b III. 3263/1915 lev. sz. 90376/1915. 13 dr. Eszfegár László: Egy magyar történeti képgyűjtemény — Ernszt Lajos gyűjteménye. Vasárnapi újság, 1898. október 16. 722. old.; Pesti Hírlap, 1 937. április 14. 5. old.; Újvári Péter (szerk.): Magyar Zsidó Lexikon. Bp., 1929.238-239. old - Valér Grant, i. m., 9. old.; lásd még Bende János, i. m., 192. old. 1887 körül, tizenöt évesen már elkezdett gyűjteni. A Nemzeti Múzeumot látogatva fokozatosan ismerkedett meg Jankovich Miklós gyűjteményével és „nemzeti kultúrában gyökerező gondolataival". A múzeum régiségtárának és könyvtárának tanulmányozása, ahogyan később megemlékezett róla: „lelkesedésemet egy komoly és csendesen elmerengő gondolatvilágba mélyítette."

14 De mit láthatott ez a fogékony fiatalember az 1880-as évek végén a Nemzeti Múzeumban, milyen szemléletet közvetített felé a múzeum akkori kiállítása? Milyen példát látott Jankovich Miklósban, mennyiben tért el gyűjteményének koncepciója Jankovichétól? Mit tudhatott a nem sokkal korábban a Történelmi Képcsarnok felállítása körül kialakult elméleti vitáról és ha ismerte, befolyásolta-e ez későbbi gyűjtését? História és művészet a múzeumban A Nemzeti Múzeum tisztviselői és a múzeumügy szószólói kezdettől fogva törekedtek arra, hogy a múzeumban a nemzet nagyjainak arcképeit összegyűjtsék, egy képes pantheont hozzanak létre.' E tervezett arcképcsarnok a korábbi nemesi ősgalériákkal szemben nem egy család, a rendi nemesség ősiségét volt hivatott alátámasztani, hanem a polgári nemzet identitását erősíteni. A nemzeti múlt nagyjai — akik11 Ernst Lajos: Elöljáró beszéd. In: Ernst Múzeum ideiglenes katalógus. Bp., 1912.4-5. old. is Sinkó Katalin: A művészi siker anatómiája 1840-1900. In: Nagy Ildikó és Imre Györgyi (szerk.): Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Magyar Nemzeti Galéria Katalógus. Bp., 1995.22. és 25. old.