Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

baráti kapcsolata a magyar irodalmi és művészeti megújulás legkiemelkedőbb képviselőivel, Ady Endrével és Fülep Lajossal is. Ez az időszak — a magyar politikai életben, de a művészetben is — változások egész sorát hozta, csaknem egyidőben az európai korszakváltással. 1905-ben Párizsban nyílt meg az a kiállítás, amely a „Les Fauves" („Vadak") íéstőcsoport műveit tárta a közönség elé; egy évre rá következett Budapesten a „neósok"

39 bemutatkozása. Első kiállításuk jelezte a váltást, a szakítást a hagyományokkal. Ezt követte a Nemzeti Szalon 1907-ben rendezett nagy francia posztimpresszionista kiállítása, ahol Gauguin alkotásai a reveláció erejével hatottak a művészekre. Párizsban ekkor nyílt meg Cézanne retrospektív kiállítása, míg Budapesten a Könyves Kálmán Szalonban tárultak a nagyközönség elé az új magyar festészet alkotásai. A fiatal festők — Perlrott Csaba Vilmos, Czigány Dezső, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos — képein már az új látásmód és a kubizmus hatása fedezhető fel. Ebben az évben alakult meg a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) is, amelyet nagyrészt a századelő forrongó szellemű, különféle irányzatokhoz tartozó festői alakítottak. A „kör"-ben megtaláljuk Szinyei Mersét, Rippl-Rónait, Ferenczy Károlyt és Iványi Grünwaldot éppügy, mint Fényes Adolfot, Kernstok Károlyt és Márffyt. Az 1907. év témánk szempontjából is nagyjelentőségű. Ekkor tért vissza — pári39 Perlrott Csaba Vilmos írja, önmagát is jellemezve, a név keletkezéséről: „Éles ellentétbe kerültem a [nagybányai] vezető művészekkel... s ők annyira megharagudtak rám, hogy barátaimmal együtt a neó névvel kezdtek gúnyolni bennünket." Lásd Művészettörténeti Értesítő, 1988/1-2. sz. Idézi: Murádin Jenő: Nogybányo. A festőtelep művészei. Miskolc, 1994., zsi tanulmányait befejezve — Márffy, s ekkor nyerte cl a főváros Ferencz József koronázási jubileum-díját, így olaszországi tanulmányútra indulhatott. Előtte rendezték meg Gulácsy Lajossal közös kiállításukat az Uránia műkereskedés termeiben. A bemutatkozás komoly siker volt — a kritikusok részéről is kedvező fogadtatásban részesült

40 —, és meghozta Márffy számára Kernstok Károly barátságát is. Pályája az új művészi törekvésekés társadalomátalakító elképzelések kibontakozásával párhuzamosan indult, és szemléletében egyre közelebb került a korszak progresszív értelmiségéhez. A szálak, amelyek ehhez a körhöz kapcsolták, a Városházára is kiterjedtek, ahol a polgári radikális eszmék számos képviselője dolgozott. Ez a kör egyfajta kísérleti műhelyként fogta fel a városigazgatást, s az új, korszerű társadalom alapmodelljének néhány elemét kívánta a gyakorlatba átültetni. A reformelképzelések a nevelés és a kultúra szférájában különösen erősen hatottak, s néhány év alatt az önkormányzat programjának szerves részévé váltak. Ebben az időszakban a fővárosi gyűjtemény fejlesztésében korábban tapasztalt eklekticizmust tudatos választások sora követte. Megindult az új képzőművészeti irányzatok harca önmaguk elismertetéséért, s a főváros — amely anyagi ereje és a polgári elit városfejlesztésben megnyilvánuló presztízs-szempontjai miatt egyre bőkezűbb mecénássá vált — állásfoglalásra 75. old. A festőcsoportra a nagybányai „tiszta festőiség" programja mellett a „Les Fauves" vezéregyénisége, Matisse hatott a legintenzívebben, de műveiken Gauguin és Cézanne formanyelve is érzékelhető. 40 Zolnay László, i.m., 8-9. old.