A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

FAZEKAS ESZTER „Ez egy huzatos és kalandos hely"

„Ez egy huzatos és kalandos hely" Budapest lírája az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek néhány jellegzetes filmjében FAZEKAS ESZTER S

zabó István filmrendező szerint, aki mélyen kötődik a városhoz, és pályakezdése óta egyre költőibb metaforákban látta Budapestet, a város maga is emlék, a múlt lenyomata, noha az emberekkel együtt rengeteget változott. Ahogy a történelmi fordulópontokkal, rendszerváltozásokkal — 1914, 18, 19, 38, 44, 45, 49, 56, 57, 63, 68, 89 — együtt változnak az utcanévtáblák, úgy változnak az emberek is, mert mindig a pillanatnyi érvényesülés és biztonságérzet irányítja őket.

2 A II. világháborút követő közel harminc év filmtermésében város és társadalom, város és filmstílus viszonyát vizsgáljuk az iménti összefüggésekből kiindulva. A város ezernyi arcának filmes villanásaiból az utcákon, a különböző városnegyedekben, parkokban, munka-, lakó- és szórakozóhelyeken, kapualjakban bolyongó kamerát követve az alapvető tendenciákat kíséreljük meg fölvázolni néhány jellegzetes film látványvilágának tükrében. Elsősorban azokat a filmeket étintjük, amelyekben a város nem egyszerű élettér, hanem stilisztikai jelentéshordozó: intenzív, poétikus hangulati tényező, vagy a lelkiállapot expresszív kifejezője. A magyar filmesek közül sokan mélyen kötődnek a fővároshoz, a nagyvárosi környezethez. De új filmművészeti kánonok vagy iskolák (mint az olasz neorealizmus Rómája, vagy a francia új hullám Párizsa) nem alakultak ki a főváros vonzáskörében. 1 Egy nemzedék története I—II. Megszenvedett életeink — Születésnapi beszélgetés Szabó Istvánnal. Szerk-rend.: Wisinger István, MTV, 1998. 2 Uo.