A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár

nos filmfelvétel, amely a Horthy-korszak reprezentáns politikusait megörökítette. A filmet kicsit hosszan „vattázza" ugyan a rengeteg állatkerti felvétel, s csak keveset mutat a belváros akkori arcából, a Várnegyedből vagy a főváros mindennapjaiból, ennek ellenére várostörténeti szempontból is nagy értékű filmfelvételről van szó. Alighanem amatőr keskenyfilmek lehettek azok a filmtekercsek is, amelyeket a Magyar Mérnök- és Építész Egylet összes szakosztályainak egyetemes ülésén pergettek le, 1939 márciusában. „Az ülésen Király Kálmán tanácsnok bemutatta a fővárosi út- és csatornaépítési ügyosztály újabb építkezéseiről készült filmeket. A filmek közül az első az új balatoni út építését, a második a Várhegy oldalában történt hegycsuszamlás elleni védőmunkát, a harmadik a központi csatornaszivattyútelep új nyomócsatornájának építését, a negyedik a Hősök terének átépítését, az ötödik pedig az új óbudai kivezető út építését mutatta be."

46 Ha a fenti filmek esetében valóban egypéldányos amatőrfilmekről van szó, akkor kevés az esély, hogy valahol még fellelhetők. A hasonló témát érintő, akkor még tudományos, de ma már mindenképpen történeti értéket képviselő hímekből csupán néhány darabot őriznek a Magyar Filmintézetben. Készítőik nevét a legtöbb esetben homály fedi, még feliratok sincsenek a képsorok közt, csak az deríthető ki a filmtekercsekről, hogy milyen eseményen vették fel őket. Ilyen „anonim" felvételen őrződött meg például a ferihegyi repülőtérre vezető út építése, az úgynevezett „szomorú" Kossuth-szobor leleplezése, vagy az Acélvázas építkezés című filmteker« Mogyar Film, 1 939.7. sz., 1939. április 1.11. old. csen egy modern vasbeton szerkezetű budapesti Bauhaus-lakóház felépítése. Természetesen a filmszalag már említett reprodukciós képessége révén az ilyen tudományos céllal készített felvételek legjobban sikerült képsorai gyakran bekerültek az iskolákban kötelező rendszerességgel bemutatott oktatófilmekbe, amelyek több tucattá rúgó példányszámuknál fogva nagyobb eséllyel maradtak az utókorra. Az oktatófilmeket készítő Filmiroda számos ipari célra készült snittet is felhasznált oktatófilmjeiben, amelyek a főváros csatornázását, vízgazdálkodását, áramszükségletének ellátását vagy éppen utcai közlekedését próbálták megértetni a tanuló ifjúsággal. Ez utóbbiból egyébként 1936-ban több részes sorozatot is készítettek Az utcán légy éber! címmel, amely külön fejezetben taglalta a gyalogos- és a tömegközlekedést. Közvetlenül az ostrom után készült Bodrossy Ernő saját gyártásában az a kisfilm, amely talán a legigényesebben készült Budapest-filmek egyike. Az igényesség elsősotban a technikai kivitelre vonatkozik; Nóti Károly fotgatókönyve és a film két szereplőjének, Vándory Gusztávnak és Bodrossy Erzsikének színészi játéka kevésbé sikerült. A Budapest tragédiája ennek ellenére jelentős dokumentumfilmünk, ami be is bizonyosodott a nemrégiben kezdődött restaurálás során. A film eddig őrzött kópiája ugyanis meglehetősen hiányosnak bizonyult ahhoz a példányhoz képest, amelyet a film rendezője és operatőre, Gyuricza János családja bocsátott nemrégiben a Filmintézet rendelkezésére. A hiány oka abban a csonkításban rejlik, amelyet később a Filmiroda archívumában