A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
vidéki esemény szerepelt, a Budapesten készült felvételek jelenthették a szenzációt. A híradószerkesztést végző tisztviselők és operatőrök igyekeztek minden látványos fővárosi eseményről beszámolni, függetlenül annak politikai vonatkozásától vagy éppen extremitásától. Ez utóbbi tekintetében például figyelemre méltó az a közelmúltban előkerült felvétel, amely eredetileg a 3. számú híradóban szerepelt és a „Citroen tankautó" gellérthegyi útját mutatja be. A lánctalpas monstrumról, amely a Gellért fürdővel szemközti sétányon kapaszkodott fel Rakovszky Iván belügyminisztett és családját, valamint József királyi herceget és a testes Auguszta főhercegasszonyt is a hátán cipelve, ma már nem sokat tudni. A korabeli napi sajtó áttanulmányozásával azonban könnyen kideríthető a fővárosi szenzáció háttere. A híradószámokban természetesen különböző nagygyűléseken, felvonulásokon, tüntetéseken készült felvételeket is szép számmal találhatunk, hiszen az MFI gépkocsival is rendelkező riporterei sosem hagyták ki az állami és egyházi megmozdulások adta látványos tömegdemonstrációkat. Ezek az alkalmak az utókor kutatói számára is jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanulmányozzák Budapest akkori arculatát, mindennapi életét. Várostörténeti szempontból különösen akkor válik érdekessé egy ilyen filmfelvétel, ha az ünnepség alkalmával emléktáblát, szobrot vagy középületet is felavattak. Ezek a filmriportok még közel sem azzal az igényességgel készültek, mint akár tíz évvel később, amikor az operatőr már nem pusztán lefényképezni akarta a kamera előtt játszódó M Magyar Híradó, 22. szóm. 1 924. július. eseményt, hanem a saját ízlését, művészetét is igyekezett belevinni az egy-két perces kis filmecskébe. A harmincas, negyvenes évek látványos filmhíradóinak operatőrei ekkor sajátították el szakmájuk mesterfogásait, részben a saját felvételeiken, részben pedig egymás „lapos", semmitmondó képein okulva. Lassanként rájöttek arra is, hogy a kamerát vízszintes irányban mozgatva panoráma-felvételekkel érzékeltethetik egy-egy városrész, utca, tér méreteit. Az objektívek felcserélésével még csalhattak is egy kicsit, látványosabbá téve ezzel a valóságos teret. Fia pedig az autó tetejére felszerelt állvánnyal dolgoztak, akkor rázkódásmentes fahrtfelvételeket készíthettek. A némafilmkorszak Budapesttel foglalkozó híradóinak és dokumentumfelvételeinek zöme sajnos néhány helyszínre korlátozódott csupán. Megszámlálhatatlan az állatkerti téma, csakúgy, mint a Ludovika Akadémia területén rögzített katonai parádék sora, vagy a tengernyi sportesemény, amelyek helyszíne alig változott. Önmagukban természetesen ezek az felvételek is érdekesek, de magából a városból keveset mutatnak. Kivételek szerencsére azért akadnak már a Magyar Híradó első évfolyamában is, mint például a Gül baba sírjánál tartott török állami megemlékezést megörökítő riport \ vagy azok a repülőgépről készült légi felvételek, amelyek első ízben mutatták be moziban Magyarország fővárosát — felülnézetből 15 . A fokozatosan fejlődő és egyre érdekesebbé váló Magyar Híradó második évfolyamát egy sot városfejlesztési hírrel kezdte. Rögtön januátban olyan filmtiportok kerültek a közönség elé, mint a Csaba utcai ró15 Magyar Híradó, 43. szám. 1 924. december.
