A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma
század városfejlődése újratermelt valamiféle hasonló modellt. Pesti épülettípussá (is) lett a bérház lefedett udvarába épülő templom, de a mozi is. Két tetézvárosi mozi példáját alaposabban is körüljárom: a Nagymező utca, a pesti Broadway két egykori moziját — ma (éppen) színházak—, a Radiust és a Tivolit. Ezek a mozik — a Turánnal — a Király utcáról az Andrássy útra áttevődő új korzó „átmeneti terében" működtek. Közönségük egyesítette az Andrássy út két világát: a „mágnásos, bankáros előkelősdit" és a „terézvárosiasan őszintét" (Krúdy Gyula). Az összes pesti mozira már csak a Mándy meg a Zsámboky emlékeznének, meg a filmek egykor annyira bálványozott arcaira is. Csakhogy Mándyékat már abban a bizonyos „szivardobozban begyömöszölték a falba" 3 . Azért néhány régi moziról szóló sztárfotójuk, mondatuk fennmarad, és én most ezekből zsoltárszakaszokként idézek. A Lubitschok kín rímek helyett talán más, mágikus módon is összekötik a Film Városa szentjeit a pesti Wabitschokkal, egy néhai közép-európai nagyváros mozisainak legalább boldoggá avatandó neveivel: Zsámboky-Mándy, Pearl, Clara és Douglas, Francis és Lilian LulAtsch és Wabitsch Lujza... „Zsámboky egy-egy arc fölé hajolt. Akadt, akit hosszan elnézett... Akárhogy is, egyszerre körülvették a szobában. Pearl While, Clara Bow, Douglas Fairbanks, Kay Francis, Lilian 7 ashman... " A Radius épületét eredetileg mulatónak és bérpalotának építi Wabitsch Lujza, egykori bécsi virágáruslányból lett ligeti pezs3 Mándy Iván: Zsámboky mozija. Magvető, Bp., 1986. gőpavilon-tulajdonos 1913-ban. Nem önkényes a funkciók sorrendje, mert az építész a megrendelő óhajának megfelelően a lakáshasználatot alárendeli a mulatóénak. Utóbbinak van középtengelyben a főbejárata, és a művészbejáró, illetve a lakóházkapu a homlokzat két szélére szorul. Ez a rend a palotaépítés hagyományai szerint egyértelművé teszi a hierarchiát. Már az ókori Ostia sokemeletes lakópalota-romjai is a centrumot hangsúlyozzák, és a középkori építészeti mintakönyvek közül fennmaradt legszebb, a 13. században Magyarországon is megfordult Villard d'Honnecourt-é is hasonló polgári lakóházfajtát ábrázol. A sok típust leíró római Vitruvius követői a reneszánsz Alberti, Serlio és a legismertebb, Palladio a szabadon álló palotát részesítik előnyben. Ez az oka, hogy még a 19-20. század fordulójának építészei is lényegében tanácstalanok a zártsorú városi ház homlokzatát illetően. A Nagymező utca 22—24-ben hatemeletes bérpalota tervezőjének kiléte bizonytalan. Villard és Andrea, Alajos és Frigyes. Fülöp és Ignác, Lujza és Ernő... „ Lubitsch Ernő kékesszürke füstkarikát eregetett a levegőbe. Felnézett az egyik házra, ahogy megszólalt: — Annyit elárulhatok, hogy sehol se lehet olyan jókat aludni, mint a Margitszigeten. " A francia mintát követő Jardin d'Hiver (Télikert) mulató belsejét Merxbauer Alajos tervezi. A fényűző kabarét Sajó Géza szervezi, állandó fellépők Rátkai Aíárton és Somogyi Nusi, majd Kabos Gyula. 3000 izzólámpa fénye emel glóriát a művészek és híveik feje fölé. A műsort, de nézőit is szét-
