A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SÁNDOR TIBOR Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék

László kórházi kinevezése. Ilonka magától rájön, hogy a dolgokat csak személyes kap­csolatok segítségével lehet mozgásba hoz­ni. A szereplők nincsenek abban a helyzet­ben, hogy bármilyen más megoldást vá­lasszanak. Egy csődbe ment világban él­nek, és tétlen várakozásra vannak ítélve. A volt földbirtokos keresztrejtvényt fejt, a vendégek leginkább sakkoznak, ha mégis fogyasztanak, nem tudják kifizetni a szám­lát. László dolgozna, de az állásra sokan pá­lyáznak. A filmbéli Rózsadomb nem az élet császárainak lakóhelye, hanem a történel­mi és társadalmi átalakulások veszteseinek menedéke. A döntések nem itt születnek, és nem itt vívják meg az élet csatáit. A ró­zsadombi cukrászda társadalma kívülállók­ból és várakozókból áll. Vígjátéki dialógu­sok, hangulatos utcaképek, a cukrászda „gemütlich" belvilágát bemutató képsorok takarják el előlünk a cselekményben rejlő kesernyés társadalmi tapasztalatokat. Hogy Lászlón segítsen, Ilonka elfogadja a festő korábban visszautasított ajánlatát. Viszontszolgálatokban gondolkodik, naiv módon „üzletet" akar kötni Szirákyval: ő modellt áll, hogy Sziráky viszonzásul be­ajánlja Lászlót öccsének. Sziráky szem­pontjai azonban nem az üzletember-pol­gár, hanem a kényúr szempontjai. O áll a rózsadombi társadalmi piramis csúcsán, és az alatta állókat alattvalóinak tekinti. Visszaél helyzetével, és keleti jelmezben, füstölők gomolygó füstjében, egy hindu mese és a „benáreszi harmat" nevű bódító ital segítségével próbál célt érni a lánynál. Amikor meg akarja csókolni, Ilonka feldúl­tan elmenekül. Az elutasított festő énjé­nek kényúri oldala előbb duzzogni kezd, nem akarja befejezni a már többször félbe­hagyott felhős képet, majd a kényúron győzedelmeskedik az öregedő szerelmes férfi: egy szerelmes dalt („Santa Lucia") dúdolva mégiscsak kezébe veszi az ecsetet. Közben az Ilonka elcsábítására törő Sziráky mellett Lászlónak is szembe kell néznie egy csábítással. Kolléganője, Daisy (Gordon Zita) főorvosi állást ajánl neki apja magánszanatóriumában. Daisy ajánlata még kevésbé áll tisztán üzleti alapokon, mint Szirákyé. Sziráky Ilonka testét akarja, Daisy ellenszolgáltatás gyanánt azt szeret­né, ha László feleségül venné. Ekkor érkezünk el a film kulcsjeleneté­hez, amely Pesten, a Műcsarnokban játszó­dik. A Nemzeti Kiállítás első díját Sziráky kapja meg „Tavaszi felhők" című képéért, amelyhez Ilonka állt modellt. A tárlat a mé­dia érdeklődésének középpontjában áll: új­ságírók nyüzsögnek, Az ILs/ címoldalán megjelenő szenzációs tudósítást is látjuk, az eseményt élőben közvetíti a Rádió. A film közvetlenül utal a média korlátlan ha­talmára is: a hír hallatára a cukrászda forgal­ma megnő. Az Ilonkát és Apókát helyette­sítő Schulmayert egy börleszk jelenetben látjuk, amint mulatságos csatát vív a torták­kal és a vendégekkel. Az eredményhirdetés után Sziráky esti kerti ünnepséget rendez, amelyen a meghí­vottak megválasztják a modellek királynő­jét. A kitüntető címet Ilonka kapja. Sziráky harmadszor próbálkozik Ilonka meghódítá­sával: szicíliai utazással csábítja. A félté­keny, intrikus Daisy Lászlót is elküldi az ünnepélyre, aki Ilonkában csalódva feldúl­tan távozik. Sziráky és Daisy ugyanazokkal a szavakkal csábítják kiszemelt áldozatukat: Sziráky Ilonkához: „Ki ez a fiú? Egy kis senki. Mit tudja ez, hogy ki maga?"

Next

/
Oldalképek
Tartalom