Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Forrásközlés

az összekötő falat is átengedjék. Ezek nagy rendetlenségben a második falgyűrű mögé húzódtak vissza, és a császáriak utánuk nyomultak volna a teljes győzelemig, ha nem bizonyult volna nehéznek ennek megmászása, mivel dühös és konok makacssággal védték: a török asszonyok még inkább, mint maguk a katonák és janicsárok: köveket, nyilakat és nagy csomó puskaporos zacskót dobáltak; így a császáriak egyelőre beérték ezzel a győzelemmel. Mindazonáltal az összecsapás rendkívül véres volt mindkét fél dühös elszántsága következtében, amihez a vezetők határtalan hősiessége járult, különösen a császáriak oldalán, és magának a lotaringiai herceg őmagasságának jelenléte miatt is, aki a többi vezénylő tisztekkel együtt a rés lábánál állt, biztatva egyeseket és irányítva másokat valóban hőshöz méltó rettenthetetlenséggel és nagy lélekkel. Ezen a ponton, hogy meg ne sértsem a parancsnoki kar és a hősies tisztek elsőbbségét, talán jobb lenne mellőznöm azok nevének felsorolását, akiket a hadművelet dicsősége és érdeme illet. Mégis beszélek azonban, bocsássák meg nekem mindnyájan, és elmondom, hogy gróf Souches altábornagy urat egy gránát megsebesítette a kezén, Nigrelli tábornokot egy kődarab; három ezredes és két alezredes a brandenburgiaktól elesett, Thüngen tábornokot puskalövés érte a fején; sebet kapott Saur gróf, Lunati őrgróf, Perella gróf, Fischer kapitány, és Baglioni kapitány a Croy-ezredből, aki a gránátosokkal elsőnek ért fel a résre, puskalövést kapott altestébe és a golyó egy ezüstgombot nyomott bele húsába, átment rajta és az ezüst ott maradt belefúródva. Egyszóval a lotaringiai ezred valamennyi vezénylő tisztje megszenvedett, de Archinto grófot, az ezred alezredesét, aki egy zászlóaljjal a Nagyrondclla tetején volt éppen, egy akna teljesen lesodorta Pini őrnaggyal és összes embereivel együtt a rés aljáig, és legnagyobb részük vagy megégett az aknától és a szétszórt lőporos zacskóktól, vagy a romok temették el. Megsebesült még a többi tiszten kívül a tűztől, a kardoktól vagy más akadálytól több mint ezernyolcszáz ember, és mintegy négyszáz elesett. Masonlóképp folyt le minden a választó harcvonalában, ahol a két legfőbb vezér, a választó őfensége és Badeni Lajos herceg mellett minden tábornok és tiszt különös magasztalást érdemelne azért a hősies és nagyszerű magatartásért, amit a támadásnál tanúsított; ők is felülkerekedtek az aknákon és az ellenség dühös védekezésén, heves tüzeléssel árasztották el és megmásztak a Nagyrondellát, és vagy négyszáz katonát kitevő veszteséggel hatalmukba kerítették, sőt átjutva a másik falon is, idejük volt, hogy a másik fedezékben négy ágyút és néhány mozsarat beszögezzenek. Végezetül az éjszaka folyamán nagy komolysággal és ügyességgel azon igyekeztek, hogy megerősítsék magukat a rondellákon és az elfoglalt résen rögtön három aknát ástak be az árokban az első és második falgyűrű között.