Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Forrásközlés

A Duna felől végrehajtott elterelő akció annyiban sikeresnek tekinthető, hogy lekötött bizonyos török erőket, bár a hajdúkat a törökök elhárító tüze hamar visszavetette. Legalább 20%-os veszteséget szenvedtek, ami az álroham veszélyességéről és a magyarok bátorságáról is tanúskodik. Az első általános roham tehát elérte legfőbb célját: a támadók az északi fronton befészkelték magukat a Vár külső védfalának réseibe, s ezzel itt is végrehajtották a glacis megkoronázását, délen pedig bejutottak a Vár területére. Az egész akciót a kitűnő előkészítés és szervezés, a legénység kitartása és a tisztek személyes példamutatása jellemezte. Lényeges szerepet játszott a sikerben a folyamatos lőszerutánpótlás megoldása, valamint az a tény hogy az új állások kiépítéséhez elegendő eszköz állott rendelkezésre. A siker azonban komoly személyi áldozatokkal, mintegy 5000 halottal és sebesülttel járt. Lotharingiai Károly hadinaplója „(Július) 27-én a közelítőárkokba vezényelt legénység elosztása a következőképpen történt. A jobb oldali toronyra intézett támadóoszlopot a falon kívül, az újonnan létesített és a már előzően vezetett vonalakba olyan felállásban helyeztük el, amilyen sorrendben rohamozniuk kell, nevezetesen: elől 40 gránátos a Starhemberg tábornok ezredének kapitánya, Zielhammer, Köpi hadnagy, továbbá egy strázsamester vezénylete alatt, azután 50 hajdú, majd 50 puskás és ötvenen hegyes végű hegymászóbotokkal,

3 kaszával és ostrombuzogánnyal, Hans Georg Hooseli kapitány úr, Max von Linen főhadnagy és egy őrmester vezénylete alatt, mindnyájan a báró Kaisersteinregimentből, akik parancsot kaptak, ne álljanak meg a paliszádoknál, hanem igyekezzenek rögtön túljutni rajta és az ellenséget belőle kiűzni. Ezeknek támogatására odavezényeltek két csapatban 200 főt a szükséges altisztekkel, mégpedig 2 kapitánnyal, egyet a herceg Croy ezredéből, Gottfried von Bo/liont, Coridon hadnagyot, a másikat a herceg Salm-ezredből, Galbey kapitányt. A gróf Mansfeld-czredből Krauß főhadnagy és egy strázsamester 100 fővel és sánceszközökkel visszamarad, az utóbbi azzal a paranccsal, hogy nem indul meg előbb, mint mi a tornyot elfoglaltuk. A kurtina ellen vezényelteket támadóoszlopunk legelső vonalába helyeztük, 2 Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásáról. 1686. Sajtó alá rendezte és fordította Mollay Károly. Bp., 1986.150-151. old. Ez az ostrom egyik „hivatalos" forrása, leírásai viszonylag megbízhatóak, s a legfontosabb eseményekről rendre tudósít. 3 Az eredeti szövegben a „Springstöck" szerepel, amely a gyalogsági akadályként szolgáló spanyollovasba való, mindkét végén vasheggyel ellátott eszköz volt.