Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai
megosztani. A nyugati kurtina résén át benyomulók oldalba fogták a frontális támadástól lekötött védőket, akik kénytelenek voltak visszavonulni a város utcáiba. A brandenburgiak álrohama is sikerrel járt, és most már együttesen szorították a védőket a palota felé. A bajorok akciója azonban elakadt a palota útvesztőjében, s csak akkor tudtak áttörni, amikor a védők hátában megjelentek a győztes császáriak. Abdurrahman pasa a mai I less András tér környékén halt hősi halált. Az életben maradt mintegy 3-4000 töröknek, katonáknak és polgári lakosoknak, ezután nem maradt más választásuk, mint a megadás. A véres, mindkét fél részéről hatalmas áldozatokkal járó ostrom 73 nap után véget ért. Felmerül azonban a kérdés, hogy a felvonultatott hatalmas erő ellenére miért húzódott el ennyire a Vár visszavívása. A válasz nem egyszerű. Egyik legfontosabb okként mindenképpen a török védősereg hősies helytállását kell megemlíteni. A felmentő sereg jelenlétével az erők megosztására kényszerítette az ostromlókat. A terepadottságok sem igazán kedveztek a támadóknak, és erejüket gyengítette a hadvezetésben tapasztalható széthúzás is, főként Miksa bajor fejedelem állandó önállóskodása. A felsorolt indokok mellett nem feledkezhetünk meg az ostrom hétköznapjainak nehézségeiről sem. Nem csak a harcok követeltek súlyos áldozatokat, hanem a nyári 44 Hadtörténelmi Levéltár, Törökkori anyag. VII/201.1686-1696. (14.) 12. doboz. Voomoux, június 26. 45 Buda ostroma és bevételének naplója, ... írta Richards Jakab, ... Mogyor Történelmi Emlékek. Első osztály. Okmánytárak. V. Magyar történelmi okmánytár londoni könyv- és levéltárakból. hőség, a fertőző betegségek, a soha nem tökéletes táplálkozás, nem beszélve az árkász- és erődítési munkák fáradságáról és veszélyeiről. Az árokrendszer kiépítése ebben az időben minden ostrom első és alapvető elemér jelentette, ahogy akkoriban mondták, a katonák többet ástak, mint meneteltek. Buda alatt csak a császári hadtestből naponta 2000 embert vezényeltek ki erre a munkára. Leginkább persze éjszaka dolgoztak, amikor a sötétség lehetetlenné tette a török tüzérek munkáját. A katonáktól hallatlan erőfeszítést kívánt, hogy az árkokat kellően szélesre és mélyre ássák, mivel „a talaj nehéz volt, tele kővel és viskók romjaival". 4,1 S hogy feladatuk még nehezebb legyen, a laza föld nem mindenütt volt jő a mellvédek alapanyagául. Már az ostrom első napján azt írták, hogy „némely helyen a föld olyan rossz, hogy az árkok mellvédéit rőzsekötegekből és földdel töltött kosarakból kellett elkészíteniük."' 1 ' Ezért „elhatározták, hogy mindenütt gátkosarak 46 segítségével hatolnak előre".' 17 Az árkoknak el kellett fedni az embereket, ugyanakkor a vár felé néző oldalon ún. Lövészpadot kellett hagyni, hogy a muskétások felállva rá átlőhessenek a mellvéd felett. Szélességüket pedig úgy kellett tervezni, hogy majdan az ágyúkat is lehessen bennük vontatni, egészen a legfelső parallelig. Az árokrendszer méreteiről némi képet ad, hogy csupán a második parallelt 400 1521-1717. Összeszedte s lemásolta Simonyi Ernő. Pest, 1859. 222. old., június 21. (a továbbiakban: Richards) 46 Vesszőből iont, magas, hengeres formájú, földdel teledöngölt védőeszközök. 4/ Bubics 197. old., Grimoni július 17-ei levele.
