Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai

ben ennek felel meg, és a nyugati nagy zwingernél magasabban helyezkedik el. E védművek a falak alatt húzódó árokkal és a palota nyugati szárnyával ötlépesős, négy fallal megszakított rendszert alkottak. A palota nyugati oldalának északi szakasza már csak háromlépcsős, illetve, ha a török által az Arzenál téren épített magasított lőállást is hozzávesszük, akkor négy. A nyugati nag)' zwinger két sarkát a Karakas pasa és a Kis Frengi torony biztosította. A három oldal közül egyértelműen a déli a leggyengébb. Itt található a Nagy Frengi torony, vagyis a déli Nagyrondella. E vedmű az egész korszakon át a belső vár neuralgikus pontja maradt, mivel oldalról nem lehetett kellően fedezni, ráadásul a minimális oldalról jövő fedező tűznek is holtteret teremtett. Inkább csak felülről, a magas déli falról oltalmazhatták. Ez persze nem azt jelenti, hog)' bevétele egyszerű lett volna. E front tagoltsága függőleges irányban nagyon erős: a várárok, a rondella zwingere, a rondella fala, a magasított lőállás a déli fal előtt, a magas déli fal, s végül itt is a palota következett. Összességében a rondella — elhelyezkedéséből fakadó — gyengeségét kissé ellensúlyozták a beljebb lévő akadályok. A Felsőváros jóval nagyobb területű, mint a belső vár, védművei azonban többségükben kevésbé bonyolultak, minthogy vele szemben az ostromló tüzérségnek sem állt rendelkezésére az akkori ágyúk hatásos lőtávolságán belüli magaslat. Három oldala közül a keletit és a nyugatit itt is a természet, míg az északit főleg az ember erősítette meg. A keleti várfalszakasz a már említett erős lejtjével, a plató pereméhez igazodó sok kiszögellésével, jó oldalazást biztosító zegzugos vonalával ostromlásra alkalmatlannak bizonyult. Hatásfokát növelte két kiugró védműve, a Híradás torony és az Erdélyi bástya oldalazó tüze. Sőt, ez utóbbi még a tőle a Bécsi kapuig terjedő kettős falat is oltalmazta. Ezen a szakaszon a hegyoldal még igen meredek, majd a Bécsi kapu környékén a meredekség valamelyest enyhül, hogy azután az Esztergomi rondella felé ismét lejtősebbé váljon. A Felsőváros északi, a Bécsi kaputól kettéosztott frontját két, egyes források szerint három fal határolta. A külső kurtinát az Erdélyi bástya és a Bécsi kapu közt Mahmud pasa félrondellája, a Bécsi kapu és az Esztergomi rondella közt pedig Murád pasa és Sziavus pasa félrondellája szakítja meg. Az utóbbi három védmű érdekessége, hog)' üreges belső szerkezetükkel elütöttek a korban megszokott, földel töltött típustól. Ez megnehezítette az aknázást, mert az akna könnyen „lyukat kaphatott", és az ilyen típusú rondellában a befészkelés is sokszorta körülményesebb. Igen erős akadálynak mutatkozott még ezen a részen az első két fal közti mély és széles árok is. A nyugati oldal rendkívül hosszú egyenes falszakaszokból állt. Bár az ilyen típusú védműszakaszok jól flankírozhatók, ez esetben a kürti na részeinek hosszúsága folytán a hatásos fedezés gondot jelenthetett a várőrségnek. A nyugati oldal lejtője is elég meredek, s bizonnyal ez a magyarázata annak, hogy itt csak egyetlen falból állt a védőöv, három rondellával megerősítve. Az eddig bemutatott építmények és védművek többségükben nagy valószínűséggel a török idők előtt keletkeztek, amelyeken a hódítók érdemlegesen nem változtattak, s másfélszáz évig tartó uralmuk