Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956

küldött civil erőket (Gyergyói Ferenc pa­rancsnoksága alatt), akik az ottani rend­őrökkel közösen teljesítettek szolgálatot. Ebben az időben különböző fegyveres for­radalmi szervek alakultak Pesterzsébeten a nemzetőrség keretén belül. Pl.: a Forradal­mi Ifjúsági Szövetség Oláh Ödön vasöntő " vezetése alatt, a Nemzeti Bizottság, ame­lyet egy Fux nevű személy itányított. November l-jén és 2-án a pesterzséberi nemzetőrök hathatós támogatást kaptak: az esztergomi légvédelmi tüzéregység hat lö­veggel, majd a kiskunmajsai lövészezred VII. százada két géppuskával a Jutadombon és a Soroksári úton tüzelőállást foglalt el, hogy akadályozza a szovjet csapatok vissza­térését Budapestre. 4-én, miután Oltványi kijelölte a nemzetőrök harci álláspontjait, a civil és a katonai erők a kerület több pontján együttes erővel csaptak össze a szovjet csa­patokkal. Főleg a Jutadombnál (ahol a szét­lőtt szovjet harci járművekből a katonák és az AVH-sok a közeli nádasba menekültek, akiket később harcban lelőttek, illetve meg­sebesítettek), a Hangyadombnál, a Török Flóris utcában és a Határ úton folytattak eredményes harcot. A civilek kézifegyvere­ken kívül két légvédelmi ágyúval és egy so­rozatvetővel is rendelkeztek. Az utóbbival a Népligetben és a Mester utcában elhelye­zett szovjet páncélosokat vették célba. A szovjet behatolást azzal is nehezítették, hogy felrobbantották a Nagykőrösi út bur­kolatát. Amikor a tüzérezred egyik egysége, egy nagyobb szovjet csapat közeledésének hírére, levonult a Jutadombról, a soroksári n-t Gyergyói Ferenc (1932-) segédmunkás, 1957. január 23-án letartóztatták és életfogytiglanra ítélték. 135 Oláh Ödön (1933-) a soroksáriak civil parancsnoka volt. A forradalom leverése után emigrált. felkelők rekvirálták a lövegeiket, sőt, több katona is csatlakozott hozzájuk. A fővárosban itt tartott legtovább a fegy­veres ellenállás. November 10-11-én a nemzetőrség feloszlott, és befejeződtek a harcok. 136 Részletek Oltványi László: Harcok Dél-Budapesten, 1956 című kötetéből [Október 24-én ] A belvárosból érkezett hí­rek által felizgatott emberek [közül] közel 300-an gyűltek össze. Ezek voltak Dél-Bu­dapest első fegyveres felkelői! Vagy 100 ember, a közeli HÉV-állomásról 3 teherva­gont tolt a Soroksári utat keresztező sínek­re. Ott mindhárom vagont feldöntöttek, melyekkel egy időre sikerült elzárni a So­roksári utat. [Október 28-án] Egy szelle­mes tüzér javaslatára felvonultattak egy hi­bás závárzatú ágyút a Jutadombok legma­gasabb dombjára, és ott légelhárítás látsza­tát keltő módon állították fel. Sokan nevet­tek ezen a látszólag felesleges és fáradságos munkába kerülő ötleten. Néhány órával később azonban bebizonyosodott hasznos­sága. Minden arra jövő orosz tank ezt az ágyút vette tűz alá, miközben más oldalak­tól és a dombok közti völgyekből így nyu­godtan lőhettek tájuk harcosaink. A szakszerű katonai irányítással elhelye­zett ágyúk mind a dombok közti völgyekbe kerültek, a Soroksári út felé irányítva, és hogy célozni se kelljen, az út árokszéli Olda­us Gyergyói Ferenc és tsi BFL 2593/75 - Kálmán Béla és tsi HL 071/59 - Mecséri János és tsi HL 031/58 - Okner Sándor FB 1900/58 -Viniczai János és tsi BFL 9235/61.

Next

/
Oldalképek
Tartalom