Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956

adó-vevőre, hogy a harcot eredményesen fel tudjuk venni a szovjetekkel. [...] Radó ezds. még valami hazafias beszéddel is bíz­tatott, olyasmit mondott, hogy az ember­nek csak egy hazája van, s azért harcolni kell. Én és Steiner [Lajos] olyan idegálla­potban voltunk, hogy ennek hatására elsír­tuk magunkat. Részlet Jancsó Magda tanúvallomásából™ Én négy napig tartózkodtam a [Thököly út 44. sz. házban lévő] csoportnál. [...] No­vember 5-én reggel egy szovjet páncélko­csira a házból benzinpalackot dobtak, a ko­csi kigyulladt, és a legénység nagy része bent égett. Azokat a szovjet katonákat, akik ki tudtak menekülni az égő kocsiból, azt hiszem, lelőtték. Végül a páncélkocsi roncsait egy vontató elvitte a ház elől. Összesen három esetben láttam ilyen tá­madást szovjet harci jármű ellen. Az egyik megsemmisített jármű egy híradós kocsi volt, amikor ez kigyulladt, a szovjet kato­nák leugráltak, és a kocsi roncsai mellett foglaltak állást, ezeket harcban lelőtték. November 7-én a Szászház utcában, az egyik házba menekült be néhány orosz ka­tona. A csoportból egymásután kétszer 4 fő ment ellenük. [...] Láttam, hogy az egyik orosz katonát holtan kihúzták a lakásból, azt mondották ott néhányan, hogy az állító­lag ott agyonlőtte magát. A másik katonát a lábán érte egy géppisztoly-sorozat. Széna téri felkelők A Margit-híd budai hídfőjénél október 24—25-én a felkelők hídőrséget szerveztek. Ezek a fegyveresek hozták létre 26-27-én a Széna téri csoportot (a budai oldalon ez a terület volt stratégiailag a legfontosabb). Ekkor harc nélkül elfoglalták az ottani metróépítkezés munkásszállóját és a Mar­git fogházat. A szovjet páncélosok ellen ba­rikádokat építettek, amelyeket a Déli pá­lyaudvarról odatolt vagonokkal erősítettek meg. Ebből az időszakból kevés harci ese­ményre utaló forrásunk van. 105 Ebben az időben kb. 100 fős volt a csoport. Vezetője az 59 éves Szabó János („Szabó bácsi") gépkocsivezető 106 lett, akit 28-án ténylege­sen is megválasztottak. Sőt, tagja lett más­nap a Dudás József kezdeményezésével és elnökletével megalakuló 29 fős Magyar Nemzeti Bizottmánynak is. Bár Dudás ki­nevezte őt a budai forradalmi erők főpa­rancsnokának, Szabó csak a Széna tériek vezetését vállalta. A fegyveres csoport irá­nyításában fontos szerep jutott Bán Róbert m banyó Ferenc és torsa tárgyalása 1957. X. 22. BFL 2657/75. (Jancsó nem került perbe.) los Belügyi adatok (TH V-l 50381) szerint október 25-én két ÁVH-st és két szovjet katonát ért halálos találat, és megsemmisült egy páncélautó. A felkelők veszteségeiről nincsenek ismereteink. 106 Szabó János (1897-1957); végigharcolta az első világháborút, a Tanácsköztársaság századparancsnoka lett. 1944-ben költözött Erdélyből Magyarországra, ahol főleg sofőrként dolgozott. 1945-ben belépett az MKP-ba, de az MDP-ből kizárták: tiltott határátlépésért bebörtönözték. 1956. október 25-én csatlakozott a Széna tériekhez, itt hamarosan parancsnok lett. 1956. november 19-én letartóztatták, halálra ítélték, és 1 957. január 19-én kivégezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom