Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
mert tény ugyan, hogy a Központi Vezetőséget, a kormányt és a I IlVI-et egymás után keresték fel az egyes fegyveres csoportok küldöttségei és fegyverletételről tárgyaltak, a dolog vége mégis csupán egyoldalú tűzszünet lett, ami az ellenforradalom erőinek fe1 ü 1 ke re ke d és é t e red m é ny ez t e. A IX. kerületi felkelők Az Üllői út másik oldalán a Középső-Ferencvárosban két nagyobb felkelőcsoport alakult, már október 24-én: a Berzenczey utcában Wagner István („Göndör") géplakatos 70 parancsnokságával a „Göndör"- csoport és a Tompa utcában, amelynek vezetését 25-26-án Bárány János („Bordósapkás Jancsi") szerszámkészítő 71 vette át. F csoportok nemcsak a szovjet erőkkel, hanem a magyar rendőri és katonai alakulatokkal is több ízben harcba szálltak. Október 27-én a Tűzoltó utcai garázsban is létrejött Angyal István építésvezető 72 kezdeményezésére egy csoport a Berzenczey utcaiak egy részéből és a környék addig szervezetlenül harcoló fegyvereseiből. A három csoport mintegy tíz páncélost lőtt ki, és kb. 50 szovjet katona esett el. Angyal, parancsnoktársával, Csongovai Per Olaf („Csolaf') m 73 -* • y • y filmrendezővel értelmiségi barátaik, kapcsolataik révén fontos szerephez jutott a fegyverszüneti tárgyalásokban. Csongovai bekerült a Nemzetőrség Operatív Bizottságába is. A civil fegyvereseket a Tűzoltó utcaiak képviselték a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány alakuló gyűlésén. Parancsnokaik, akik egyébként politikailag jóval képzettebbek voltak felkelőtársaik túlnyomó többségénél, nyíltan kommunistának vallották magukat. A politikai vezetők közül leginkább Kádár Jánossal igyekeztek kapcsolatot tartani, mivel a pártvezető személyében látták a legfőbb biztosítékot az új, demokratikus, szocialista rendszer konszolidálására. A Tompa utcaiak — az erre vonatkozó csekély számú 70 Wagner István (1936-1985); a Ganz Vagongyár géplakatosa volt. Sikertelen határátlépési kísérlete utón két és fél évre ítélték. 1956. október 24-én fegyveres csoportot szervezett a Berzenczey utcában, majd a Ferenc téren. A forradalom bukása után az Egyesült Államokban telepedett le. 71 Bárány János (1930-1959); A Csepel és Fémművek szerszámkészítő lakatosa, fémgyalusa, kétszeres sztahanovista. 1956. október 25-étől a Tompa utcaiak parancsnoka. A fegyveres harc bukása után beválasztották a csepeli gépgyár munkástanácsába, és a Forradalmi Ifjúsági Szövetség elnöke lett. Részt vett a „Bástya"-csoport szervezkedésében is. 1957. április 20-án letartóztatták, halálra ítélték, és 1959. február 18-án kivégezték. 72 Angyal István (1928-58); 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1 949-ben politikai indokból kizárták az egyetemről. Ezután Dunapentelén dolgozott vasbetonszerelőként, építésvezetőként. 1956-ban végig részt vett a forradalmi eseményekben, a Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka lett. November 8-átál a Péterfy Sándor utcai kórházban röpcédulákat gyártott. 16-án itt tartóztatták le a karhatalmisták. Halálra ítélték, és 1958. december l-jén kivégezték. 73 Csongovai Per Olaf (1930-),- 1939-ben települt vissza Törökországból. 1949-ben belépett az AADP-be. 1 955-ben szerezte meg a diplomáját, és a filmgyárban helyezkedett el. 1956-ban végig részt vett a forradalmi eseményekben, a Tűzoltó utcaiak egyik vezetője lett, a Péterfy Sándor utcai kórházban röplapokat sokszorosított. Párizsi emigrációjában mozgósította a közvéleményt az itthoni halálos ítéletek ellen. A trockista mozgalmakban is részt vett.
