Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel
ami. Nem említik a politikusok és a katonák háborús tragédiába torkolló végzetes döntését sem mint ami hozzájárult ahhoz, hogy a nők teste felett a szovjet katonák s z a b a d o n r e n d e 1 k e z t e k. A történet elmondva A családon belüli heteroszexuális kapcsolat európai attribútumai: a lojalitás, a hűség és a romantikus szerelem. 56 Bármilyen magyarázó elvet használjuk is a II. világháborúban a Vörös Hadsereg katonái által elkövetett nemi erőszakra, a női hallgatás beépített eleme volt a rendszernek. A nőknek nem volt szabad elmesélni a partnerüknek, ami velük történt, mert ezzel, az erőszakot elkövető szándékainak megfelelően, csak tovább erősítették volna a szégyenérzést. A lojalitás a férfiuraimon alapuló társadalom fenntartásához fontosabb volt a személyes élmény pszichológiai feldolgozásánál. 1945-ben a nyugalom elérése kívánatosabb cél volt az újjáépítéshez, mint bármi egyéb. A férfiak csak akkor fogadják el a nők által elszenvedett nemi erőszak tényét, ha megfeleltetik az archaikuspatriarchális vagy ideologikus-patrióta értékrendnek. Ha a nők saját élményeikalapján maguk kívánnák az eseményeket feldolgozni, hamar szembekerülnének a férfiak megítélésével, akik a háborúban elkövetett nemi erőszakot a hábotúval természetesen együtt járó eseménynek tekintik. Ebben a helyzetben, amikor elvárták asszo56 Erika M. Hoerning: The Myth of female Loyality. Jhe Joumol of Psychohistory, 16 (1), 1988.19-45. old. 57 Erika M. Hoerning: The Myth of Female Loyality. The Journal of nyaik és lányaik feltétlen lojalitását, ők maguk csak a nemzethez és a hazához maradtak lojálisak. Azok a korántsem reprezentatív interjúk, amelyeket készítettem, azt bizonyítják, hogy a nemi erőszak élményének feldolgozásában Budapesten a baloldali (szociáldemokrata), szakszervezeti hagyományokkal rendelkező családokból szátmazó nőknél más elbeszélési módokat találunk, mint a „másik" oldalon, a nem baloldali beállítottságú nőknél, akik a legrosszabbat vatták, és azt kapták, amit vártak, A baloldali beállítottságú nőkre a pozitív szovjet kép jellemző, mint ahogy az illegális kommunisták szinte széthordták a szovjet pavilont a budapesti kiállításon, ereklyeként tisztelve minden darabját. 58 Politikai okokból is kívánatos volt, hogy hallgassanak ezektől az esetekről. A hidegháború idején a szovjet hadseregre tett bármilyen negatív megjegyzés politikai állásfoglalásnak tűnt. Az interjúkban a kommunista párthoz közel állók a negatív kicsengésű történetet többes szám harmadik személyben, semleges hangnemben adják elő, mintha azt érzékeltetnék, hogy mások mit gondoltak a szovjetektől. Ugyanakkor a saját pozitív élményeiket egyes szám első személyben mesélik el. A nő lelki élménye és a történtek jogi megfogalmazása között nagy volt a különbség. A jog külső bizonyítékokat keres: itt a nő tanúságtétele a fegyverrel megtámogatott nyers erőszakkal áll szemben. A győzedelmes szovjet hadsereg katonájával szemPsychohistory, 16(1), 1988.40-41. old. 58 Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) Visszaemlékezés-gyűjtemény, 867. f. l/k-91.
