Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel
nemi betegségek terjedését penicillinnel és gumióvszerrel sikeresen korlátozták. így ott a nemi úton terjedő betegségek nem okoztak olyan drámai változást a megszállt országok közegészségügyében. A szovjet hadsereg nem alkalmazott sem penicillint sem gumióvszert, a Vörös Hadsereg egyes csapatai ráadásul már sokadik éve harcoltak az ismert higiénés viszonyok közt, szűrővizsgálatok nélkül; a fertőzést sokszor több tízezer kilométeren át magukkal hordták. A nemi betegségek fennmaradt pontos nyilvántartása alapján megbecsülhetjük a nemierőszak-esetek hozzávetőleges számát. Az osztrák történészek egyedülálló, egy körzet teljes 1945-ös népességét felölelő vizsgálata alapján vonhatunk le általános következtetéseket. így'a Bécshez közeli melki kerületben élő összes nő vizsgálata alapján a Vörös Hadsereg átvonulását követően bejegyzett nemi betegek az összes megerőszakolt nő 50 százalékát jelentették. A helyi mikrofelmérés szerint a 14-60 év közti női korosztályok 5-6 százalékát erőszakolták meg szovjet katonák. Ha a melki eredményeket vonatkozatjuk Budapestre, megállapíthatjuk, hogy az elterjedt vélekedés, miszerint Budapesten a lakosság 10 százalékát megerőszakolták volna, túlzottnak tűnik. A háború miatt a nemi betegség elleni védekezés ügyében a nyilasok is adtak ki rendeletet, amely a katonai vonal mellett a betegség polgári vonalon való terjedését is igyekezett gátolni. 24 A szovjet megszállás hatására a nemi betegségek „elterjedésé23 Marianna Baumgartner: Zwischen Mythos und realität. Die Nachkriegswerwaltigungen in sowjetisch bestetzten Mostviertel. leitschrift für Landeskunde von Niedeiosteuekh. 1 993.2. Jahrgang 64. 80. old. 21 Győr Megyei Levéltár, a Győr-, Mosón- és Pozsony megyei alispán nek fokozódása miatt" a népjóléti miniszter 888/1940-es BM sz. rendeletével drákói intézkedéseket léptetett életbe. 25 A bejelentési kötelezettséget, a gyógyszerek adagolását és a gyógykezeltetési kötelezettséget pontosan szabályozták. A nemibeteggondozó intézetek hálózatának helyreállítása is elsőrendű feladatnak bizonyult a tömegesen jelentkező megbetegedések miatt. A nemi betegség elleni harcot segítette, hogy az a három gyógyszergyár, amelyik a nemi baj kezelésére az akkoriban általánosan használt sulfonamidot gyártotta, szinte érintetlenül átvészelte a háborút. A gyógyszerek feketepiacán nagy értéke volt a szernek, s ennek is köszönhető, hogy nálunk a szomszédos országokban megszokottnál lényegesen olcsóbban lehetett hozzájutni. A Magyar Népjóléti Minisztérium VII. főosztálya 1945. évi, Molnár Erik számára készített jelentésében rámutat, hogy 45 nemibeteg-gondozóban és az újonnan felállított ötben a kezeltek száma „az egész ország területén a korábbi évek adataihoz képest tekintélyesen fokozódott" 26 A budapesti tisztifőorvosi jelentésekből a nemi betegségek háromszoros növekedése valószínűsíthető. (Id. 2. sz. táblázat.) „Nagy méttékben emelkedett a nemi betegek száma. A betegség terjedése ellen a védekezést nagyon megnehezíti az, hogy: a betegek egy része betegségét rendszeresen nem vagy egyáltalán nem kezelteti, a súlyosabb betegek számára nincsen elegendő levele, 1945. január 20.108/1945. 25 BFL XXVI. 1102 Rókus Kórház iratai. Csorba polgármester hirdetménye, 1 945. április 24. 26 Magyar Országos Levéltár, ND0 Népjóléti Minisztérium iratai, 6. tétel.
