Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel

kis cs nagyközségben pedig a községi elöl­járóság által kiállított igazolvánnyal igazol­ja, hogy a gyermek születését megelőző, fent megjelölt időpontban, a fent hivatko­zott események áldozata lehetett. A fen­tebb említett feltételek fennforgása ese­tén elhagyottá kell nyilvánítani az egy éven felüli gyermeket is akkor, ha a jog szerinti atyja, aki a gyermek születésekor a család­jától távol volt, a gyermeknek családja kö­telékében való tartását a visszatérését kö­vető két napon belül (kiemelés tőlem P. A. ) megtagadta." 15 Az árvaházak nyilvántattása azonban, sajnos, nem hozzáférhető, így a németofszági adatokkal szemben, amelyek tudni vélik a Russenkindern számát, nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyi volt a szovjet katonáktól született és aztán örökbe adott gyerekek száma. Az abortusz A Budapesten tapasztalható tömeges igény az egészségügyi intézményben elvégzen­dő, így kisebb egészségügyi kockázattal járó abortusz iránt kifejezetten a szovjet hadsereg katonái által elkövetett nemi erő­szak következménye. (Megbízhatónak tű­nő számok hiányában a berlini kutatásokat kell analógiaként felhasználnunk. A berlini adatok szerint a megerőszakolt nők 20 szá­zaléka lett terhes. 16 ) így Budapesten most először vált lehetővé a térítésmentes, en­gedélyezett abortusz igénybevétele, amely is BFL XXVI. 1117. Budapest Székesfővárosi Anya és Kisdedvédelmi Intézet iratai, 97/1946.8540/ 1945.1.3. sz. népjóléti minisztériumi rendelet, 1946. január 14. is Heike Sander, Barbara Job: BeFreier und Befreite. Krieg, gyökeresen megváltoztatta a magyar szüle­tésszabályozási gyakorlatot. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. február 14-én felfüggesztette a Büntető­tötvénykönyv magzatelhajtást tiltó rendel­kezését, és kimondta, hogy azt a megfelelő engedélyek után az orvos — kizárólag egészségügyi intézetben és a magyat szüle­tésszabályozási gyakorlatban most először ingyenesen — elvégezheti. 17 A felfüggesz­tés a tervek szerint csak négy hónapig ma­radt volna étvényben. 18 Ezzel azonban pre­cedenst teremtettek, és az 1878-as törvény korábbi egyéttelmű tiltása, valamint a ki­játszására szolgáló születésszabályozás gya­korlata ezzel végleg felbotult. Felmerült az a kétdés is, hogy milyen alapon kötelezik rendeletileg a hívő nőgyógyászokat a műtét elvégzésérc. 1945-ben a művi vetélés bizonytalan törvényes alapját még kétségesebbé tette az a mód, ahogyan a rendelkezést nyilvá­nosságra hozták. Ez a nyilvánosság csupán az egészségügy nyilvánossága volt. A tiszti­főorvosok által felvett jegyzőkönyv alapján ketült sor az abortusz elvégzésére. A köz­kórházak igazgatóival Budapest Székesfő­város tisztifőotvosa levélben tudatta, hogy a szülészeti osztályok főorvosait nekik kell értesíteniük, hogy „a mai rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel a tethesség korai megszakítását olyan személyeken, akik ez­zel a kéréssel fordulnak szülész szakorvos­hoz, engedélyezi." A Nemzeti Bizottságok levélben utasították a közkórházak igazga­Verwaltigung, Kinder. Verlag Antje Kunstmann, 1992. 52. old. íz Itt mondok köszönetet Németh Györgynek, aki az abortusszal kapcsolatos kutatási eredményeit nagylelkűen megosztotta velem. 18 BNB jegyzőkönyvei 1945-1946. Bp., 1976.33. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom