Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

UNGVÁRY KRISZTIÁN „Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mardarescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára

mezésügyi Minisztérium vásárolhassa meg, ugyancsak a budapesti lakosság szükségleteire. 18. A szegényebb sorsú szenvedő magyar lakosság élelmezésére tizennégy népkonyhát állítottak fel, ahol a rászorulók naponta ingyen kaptak ennivalót. 19. A budapesti csapattesteket szintén kötelezték, hogy saját tartalékaikból naponta minél több szegényt (idős embereket, nőket és gyetekeket) élelmezzenek. Az ilyen élelmezési napok, amelyek teljes egészében egy román katona napi élelemadagját biztosították, összesen 437 000 fölé emelkedtek. [Ezek szerint a román hadsereg átlag naponta 4410 élelemadagot adott ki egy másfél milliós nagyvárosban. Hogy ez sok vagy kevés, ítélje meg az olvasó — U. K.l 20. A kórházakat, amelyek a legsötétebb nyomorban tengődtek, a Vörös Hadsereg raktáraiból töltötték fel, a hiányzó élelmiszereket pedig a román megszálló csapatok járművein szállították és adták át naponta, egyenesen a kórházaknak. 21. Szabaddá tették a budapesti lakosok számára a búza és liszt felvásárlását, hogy megakadályozzák a megfelelő magyar minisztérium által fenntartott Élelmezési Társaság szégyenteljes üzérkedéseit, amely 25 koronáért árulta a liszt kilogrammját. 22. A malmokban az őrlést nem pénzben, hanem lisztben kellett kifizetni, hogy az így nyert lisztet a malomból Budapestté lehessen hozni, és a lakosság élelmezésére fordítani. Ezt az intézkedést azért kellett bevezetni, mert a parasztok meglévő búzájukat elrejtették a Magyar Élelmezésügyi Minisztétium kirendeltjei elől, mert ezek nem fizettek azonnal. 23. A főváros fával és szénnel történő ellátása érdekében mind vasúton, mind a Dunán megszervezték a szállítást. A fenti intézkedések megvalósítása érdekében a román megszálló csapatok parancsnoksága egyidejűleg a következőket tette: a) A hadműveleti területeken lévő csapatai segítségével lefegyverezte a lakott központokat (itt még megvoltak a kommunista Kun Béla-kormánytól kapott fegyverek). Következésképpen, mindazok ellenére, amiket Bandholtz tábornok ismételten kijelentett, nemcsak hogy nem küldtek Magyarországról Romániába búzát, lisztet, takarmányt, sót stb., hanem ellenkezőleg, azt kérték — és ezt a román megszálló csapatok parancsnoksága el is érte —, hogy a Romániában fölösleges 20 000 kg sót és búzát Magyarország kapja meg, s így élelmezni lehessen a lakosságot.