Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
UNGVÁRY KRISZTIÁN „Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mardarescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára
belügyeibe . Soha nem bizonyítható, hog)' én eltávolodtam volna e határozattól akár egy pillanatra is, Magyarország megszállásának teljes ideje alatt. Mindenesetre sokkal komolyabb lett volna Bandholtz tábornok részéről, ha tudtomra hozza e tényt az első alkalommal, minthogy azt tanácsolja József főhercegnek — Bandholtz tábornok tegnapi ellenségének —, hogy küldje az ördögbe az állítólagos ultimátum szerzőjét, akárki is volt az. 1919. augusztus 16. Bandholtz tábornok bevezeti naplójába azt az úgynevezett parancsot, amelyet a mai dátummal fogalmazott meg és nyújtott át nekem az egész Szövetséges Katonai Misszió előtt: a) A román megszálló csapatok parancsnoksága elismeri, hogy a Szövetséges Katonai Misszió a Legfelsőbb Tanács alárendelt szerve, amely a kapott utasításoknak megfelelően kell hogy tevékenykedjen és együtt kel(hogy működjön a szövetségesekkel, azokkal, akik Romániát képviselik. b) ilyen körülmények között én, mint a Magyarországot megszálló román csapatok parancsnoka, nem fogadok el parancsot a Szövetséges Katonai Missziótól; figyelembe véve azonban, hogy elköteleztem magam a Szövetséges Katonai Misszióval való együttműködés mellett, a kapott utasítást a Misszió javaslataként fogom fel, és amennyire lehetséges tekintetbe veszem. 0 Ilyen értelemben, ha arról van szó, hogy ki nyelte le a legtöbb keserű pirulát — Bandholtz tábornok kifejezésével élve —, nem én voltam az, hanem Bandholtz tábornok, a Szövetséges Katonai Misszió soron következő napi elnöke, aki nagyon tapintatlanul már rég túllépte türelmem határát. 21 Ez volt az oka annak, hogy még aznap este Bandholtz tábornok sürgönyt menesztett Párizsba — amint azt ő maga is elismeri —, amelyben az állt, hogy a románok minden erejükkel azon vannak, hogy a Misszió munkáját késleltessék, ezáltal Magyarországot még jobban kifosszák. Magyarország kifosztására a következőkben még visszatérek, mert előbb szeretném, ha kiderülne, hogy a Szövetséges Katonai Misszió üléséről jövet teljesen meg voltam győződve arról, hogy Bandholtz tábornok tapintatlansága miatt (ami szöges ellentétben állt a Katonai Misszió többi tagjának a magatartásával), 22 mindenképpen lehetetlen velük szövetségesként együttműködni, következésképpen már 1919. augusztus 16-án este jelentettem a román főhadiszálláson a következőket: a) A rendfenntartó és védelmi hadműveletekkel kapcsolatos problémák teljesen lekötnek, így ezután lehetetlenné válik, hogy a Szövetséges Katonai Misszió budapesti ülésein teszt vegyek. • Figyelembe kell venni, hogy ezt a sértő és egyben kihívó kijelentést azután tették, miután Bandholtz tábornok már öt napja megszállta Budapestet. Világos, hogy ez hozzátartozik az 1919. augusztus 11 -ei haditerv rendelkezéseihez, melyekre az előbbiekben már utaltunk.