Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló

Városfoglalás — országfoglalás A Tanácsköztársaság bukása után tevékenykedő politikai döntéshozók egymás után semmisítették meg a diktatúra azon intézkedéseit, amelyek a főváros szimbolikus birtokbavételét voltak hivatottak szolgálni. Már augusztus 2-án rendelkezett a Peidlkormány hadügyminisztere, Haubricb József mindenfajta zászló (így a vörös zászlók) bevonásáról,

34 augusztus 8-án pedig Schnetzer Ferenc, az ideiglenesen megbízott Friedrich-féle hivatalnokkormány hadügyminisztere adott ki rendeletet arról, hogy a tanácsköztársasági laktanyanevek eltávolítandók a kaszárnyákról, helyettük „a régi, 1919. március hó 21-ike előtti laktanyanevek használtassanak".

35 Augusztus végén a budapesti polgármester és a tanács határozata nyomán a Szabó Ervin Könyvtárat visszakeresztelték Városi Nyilvános Könyvtárnak.

36 Az év végére az átnevezett kórházak is visszakapták korábbi nevüket;

37 a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején adott régi-új budapesti helynevek sorsa viszont a továbbiakban igen sokféleképpen alakult.

38 A május elsejei ünnepségről megmaradt szobrok a diktatúra bukása után elpusztultak,

39 a mil31 Népszava, 1919. augusztus 3.; vö. még: Kirschner Béla: A „szakszervezeti kormány" hat napja (1919). Bp., 1968. 94-101., 245-247. old. 35 Rendeleti Közlöny a Magyar Hadsereg számára. Szabályrendeletek, 1919. augusztus 9. 36 Az iratról fotót közöl: Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Bp., 1966. sztl. tábla. 37 Vö. Fővárosi Közlöny, 1919. december 12. 38 Ld. ehhez: Budapest teljes utcanévlexikona. Bev.: Ráday Mihály. Az adattárat összeáll.: Mészáros György. Az utca névtörténeteket írta: Buza Péter. Bp., 1998. 39 Va. A. B. [Révész Mihály]: A Proletárrnuzeum niunkájo. Világosság, 1920.20. sz. 325-326. old. Révész Mihály lenniumi emlékművet pedig a későbbiekben helyreállították, és 1929-re teljesen befejezték.

40 A tanácsköztársasági május l-jét követő első nagy szimbolikus térfoglalási akció Horthy Miklós és Nemzeti Hadseregének budapesti bevonulása volt 1919. november 16-án, E hadsereget Horthy — amint azt egy bizalmas „Tiszti parancs"-ában megfogalmazta — „a törvényes rend megtestesitője"-ként értékelte,

41 s Friedrich miniszterelnöknek a bevonulás alkalmából a budapestiekhez intézett kiáltványa is azt hangsúlyozta: „A magyar nemzeti hadsereg csapatai azért vonulnak be Budapestre, hogy itt végre meghonosulhasson a törvényes rend." A bevonulás előtt Horthy is felhívást intézett „Budapest népéhez",

43 amelyben — ellentétben a november 16-ai Gellért téri beszédével — még szó sem volt a „megtévelyedett" városról mint a „magyar nemzet megrontőjá"-róI. A kiáltvány igyekezett megnyugtatni és munkára biztatni az „igaz magyar"-okat, kétszeri említéssel is hangsúlyozta a főváros lakosságának addigi szenvedéseit, s csak a „hivatásos bujtogatok", a „rendbontók", a Nemzeti Fladscreg „rágalmazói" számára helyezett kilátásba büntetést. A kiáltvány végén, szerzőségéhez Id. Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi 1918-1919-es forradalmak résztvevőitől. Vál., szerk.: Petrák Katalin. Az életrajzokat írták: Ács Irén és mások. Bp., 1978.472. old. 40 Vö. Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp., 1934. 359. old. 11 Hadtörténelmi Levéltár (HL), I. 89. VKF1919-1920.307. d. 153-155. sz. A Horthy-irodalomban való tájékozódásomat Sipos Péter segítette, akinek ezúton mondok köszönetet. 12 OSZK Plakát- és Aprónyomfatványtár (PAt), Szöveges plakát I919/I.sztl. « Uo. (A plakát szövegét tanulmányom után közlöm.) Vö. még: Virradat, 1919. november 18.