Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló

Petőfi tértől az Eötvös térig terjedő szakasza pedig Petőfi rakpart lesz. A Kossuth Lajos utca elnevezés ki fog terjedni az Eskü térig, megszüntetve a Kígyó tér (ma: Ferenciek tere) és az Eskü út (ma: Szabad sajtó út) elnevezéseket. A Rudolf rakpart (ma: Széchenyi rakpart) új neve Széchenyi rakpart, a Rudolf téré (ma: jászai Mari tér) — Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok tiszteletére— Leiningen tér lesz. A Főherceg Albrecht út (ma: Hunyadi János út) — Nagy-Sándor József honvédtábornok emlékére — a Nagy-Sándor út nevet kapta. A Főherceg Sándor teret (ma: Gutenberg tér) Sándor térre, a Főherceg Sándor utcát (ma: Bródy Sándor utca) Sándor utcára nevezték át. A Stefánia út (ma: Olof Palme sétány-Stefánia út) a honfoglalók vezérének emlékére az Árpád út nevet kapta. A Koronaherceg utca (ma: Petőfi Sándor utca) új neve: Hajnóczy utca, a Mária Valéria utcáé (ma: Apáczai Csere János utca) Szentmarjay utca, az Erzsébet királyné úté Zrínyi Ilona út lesz. A Régi posta utca elnevezés ki fog terjedni a Hajnóczy utcáig, megszüntetve ezzel a Korona utca nevet. A Népszínház utca a Blaha Lujza utca, a Borz utca (ma: Nyáry Pál utca) pedig a Kaas Ivor utca nevet kapta.

14 Jól látható, miként érvényesült ezen helynév-változtatási sorozatban a határozottan Habsburg-ellenes, nemzeti, köztársasági szemlélet: ennek jegyében a dinasztia tagjainak nevéről az utcákat, teli BFL II. I. a. 52. F KT XX. 4432/1918. sz. — Kaas Ivor, báró (1842-1910), korának egyik legismertebb publicistája, politikus. — A Ferenc József-híd (ma: Szabadság-híd) és az Erzsébet-híd átkeresztelésének ügyében a Közmunkatanács [elterjesztéssel fordult a miniszterelnökhöz, aki azonban — fontosabb elintézendő ügyek miatt — egyelőre nem kívánt foglalkozni e kérdéssel. (Ld. Magyar Országos Levéltár, K 26.1918-XLI-6125. sz.) A hidak átnevezésére a polgári forradalom idején végül is reket a velük szemben fellépő magyar reformerek és forradalmárok nevére keresztelték át: elsősorban 1848-1849 bőseiérc és a magyar jakobinusokéra.

15 A polgári demokratikus forradalom döntéshozói tehát többféle szimbolikus térfoglalási eljárást alkalmaztak, vagy csak terveztek (Martinovics emlékművét nem állították fel). 1919. március 21-c után viszont a Magyarországi Tanácsköztársaság irányítói foganatosítottak ilyen intézkedéseket, immár a saját céljaik érdekében. Nevek, szobrok, felvonulók Nem sokkal a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919. március 27- én Pogány József hadügyi népbiztos már rendeletet adott ki több budapesti laktanya átnevezéséről. E szerint: „A régi hadseregek az uralkodó osztályok érdekeit szolgálták. A kaszárnyákat tehát császárokról, főhercegekről és tábornokokról nevezték el. A Vörös Hadsereg a proletárság hadserege, a kaszárnyákat tehát a munkásmozgalmi/ és a szocializmus nagy vezéreiről nevezi el, " Ekkor, többek között, a Ferenc József laktanya a Marx laktanya, a József főherceg laktanya a Lenin laktanya, a Radetzky laktanya pedig a Petőfi laktanya nevet kapta.

16 Budapest Főváros Népbiztossága március 28- ai rendeletével a Városi Nyilvános nem került sor. — A tanulmány további részében az újonnan adott neveket fogom alkalmazni, is Vö. ehhez: Siklós András: Magyarország 1918/1919. Események/ képek/ dokumentumok. Bp., 1978.218-219. old. További eseteket Id. pl.: Vörös Boldizsár Történelmi személyiségek ábrázolása a Magyarországi Tanácsköztársaság hivatalos jellegű anyagaiban. Kézirat, 1997.57-77., 237-240. old.