Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló

Javasolom, hogy a heretic József teret [ma: Roosevelt tér]: ük / ó/te r 29-térnek nevezzék el, miután október 29-én ott lőt­tek utoljára a szabadságát követelő nép közé. 11 (A tér a régi királyról volt elnevezve, aki­re többé nem szívesen emlékezünk.) Az Országház-teret (ma: Kossuth Lajos tér]: Népszava-tét nek nevezzék el, miután ott kiáltották ki a dia­d al m a s közt á rsa s ágo t ; a Városligetet: Köztársaság-/igeinek, miután ez Budapest legnagyobb beépítet­len területe, ahol a munkás-gyüléseket tar­tani szokták volt; a Vilmos császár-körútat [ma: Bajcsy-Zsi­linszky út]: Váci-körtáuak, miután az még ma is így él az emberek em­lékezetében s csak a gyötrelmes háború ta­nított az új nevére; ugyanezért: a Ferdinánd bolgár cár-körú/at [ ma: Vám­ház körút] ­Vámház -köt iának ; a Mehmed szultán körutat [ma: Múzeum körút] ­Múzeum körútnak; s a Károly király-körúlat [ ma: Károly kör­út] ­Fort rulatom-köt iának nevezzék el, mert nyomban el kell taka­rítani a városból a háború e kiáltozó emlé­keit."' 2 1918. november 19-ei ülésén a Közmun­katanács, több esetben Krúdy javaslatát kö­vetve, az alábbi helynév-változtatásokat 11 Krúdy tévedése: a „lánchídi csata" 1918. október 28-án volt. 12 Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), Kézirattár, An. Lit. 3457. Vö. még: Magyarország, 1918. november 19. rendelte el: az Országház teret Köztársaság térre keresztelték át. A Ferenc József teret Október térre nevezték át, amely megoldás (Krúdy elképzeléseitől némileg eltérően) nem a forradalom egy konkrét eseményére, hanem általában a forradalomra, annak győ­zelmére utalt, felváltva a bukott rendszert jelképező uralkodó nevét. A Gizella teret Károlyi Mihály térre keresztelték át. Az egykori Vámház körutat, amelyet 1915-ben kereszteltek át Ferdinánd bolgár király útra, visszakeresztelték Vámház körútra. A korábbi Múzeum körutat, amelyet szintén 1915-ben neveztek el Mehmed szultán út­nak, visszakeresztelték Alúzeum körútnak. A korábbi Országutat 1874-től nevezték Károly körútnak, s 1916-tól Károly király útnak. Ez esetben azonban a visszakeresz­telés nem lett volna elégséges megoldás a Habsburg-uralmat jelképező történelmi alak s az általa képviselt rendszer emléké­nek eltörléséhez, így érthető, hogy Krúdy radikálisabb megoldást: teljesen új nevet, mégpedig éppen az e rendszerrel való le­számolásra utalva a Forradalom körút nevet javasolta. A Közmunkatanács azonban a Népkörút név mellett döntött. A hajdani Váci körutat, amelyet 1914-ben neveztek el Vilmos császár útnak, visszakeresztelték Váci körútnak. Az 1916-tól az uralkodó fe­leségéről elnevezett Zita királyné utat visszakeresztelték Várkert rakpartra. 3 Eb­ben a helynév-változtatási sorozatban a Közmunkatanács öt esetben a közelmúlt, illetve a jelen történelmi figuráit, jórészt a világháború hatására elutasított, de a köz­társaságban egyébként sem feltétlenül kí­13 BFL II. I. a. 52. FKÍ XIX. 4252/1918. sz. Ai ülés jegyzőkönyvének vonatkozó részletét tanulmányom után közlöm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom