Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló

szerve/csc, lebonyolítása. Egy-egy konkrét esetben — mint látni fogjuk — ezen esz­közök közül egyszerre többet is alkalmaz­hattak, 4 még szemléletesebbé, hatásosabbá téve ezzel a térfoglalást: Budapest elfogla­lását. Forradalmi helynévadások „Forradalmi időkben semmi sem olyan ha­tásos, mint a szimbólumok bukása" — írta a nagy francia forradalom, a Bastille bevéte­le kapcsán Eric J. Ilobsbawm angol törté­nész. 5 S valóban: már a magyar polgári de­mokratikus forradalom legelején, novem­ber első napjaiban sor került az 1849-ben a budai várat a magyar seregek ellen védő, Pestet bombázó Heinrich Hentzi tábornok korábban is számos tiltakozást kiváltó, a Habsburg-uralom jelképének számító bu­dapesti emlékművének elpusztítására. 6 Szintén novemberben, immár a köztársasá­gi eszmék terjesztése és az elődökként risztéit történelmi személyiségek emléké­nek ápolása jegyében a kormány felhatal­mazta a fővárost egy Martinovics-emlékmű felállítására; a tervek szerint a Vérmezőn. 7 November 28-i rendeletével a kormány in­-i Bodó Julianna-Bitó A. Zoltán: Szimbolikus térfoglalási eljárások. Szövegvalóság. írások a szimbolikus és diszkurzív politikáról. Szerk.: Szabó Márton, Bp., 1997.309., 317. old. s Erid. Ilobsbawm: A forradalmak kora (1789-1848). Bp., 1988. 63. old. É B. J.: A Hentzi-szobor lerombolása. A diadalmas forradalom könyve, id. mű, 185-186. old.; Hanák Péten 1898. A nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában. Uő: A Kert és o Műhely. Bp., 1988.121-123., 287. old. Az emlékművet később nem állították fel újra. ? Világ, 1918. november 16. tézkedett, hogy a magyar címerből el kell távolítani a koronákat. 8 E jelképértékű térfoglalásokhoz képest sokkal koncepciózusabb, Budapest forradal­mi szellemű megújítását szimbolizáló eljá­rás volt az a két belyátnevezési sorozat, amelyről a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1918 novemberében döntött. À Közmunka­tanács elnöke, Polónyi Géza még 1918. ok­tóber legelején felkérte Krúdy Gyulát, hogy vegyen részt a budapesti utcák új elnevezé­sének munkálataiban. 9 Egy hónappal ké­sőbb az író arról számolt be, hogy több fel­szólítást, levelet kapott a legkülönfélébb emberektől, akik azt kérték: az új elnevezé­seknél legyen tekintettel a forradalomra. 10 A különböző elgondolásokat figyelembe véve fogalmazta meg Krúdy november 19-i előterjesztését, amelyben azt javasolta: „A Közmunkák Tanácsa nevezze el a Gizella-teret [ma: Vörösmarty tér].- Ká­rolyi Mihály térnek miután ott tartotta, (a függetlenségi kör ablakából) Károlyi Mihály gróf az emléke­zetes beszédeket, amelyek a diadalmas for­radalmat megindították. (A tér eddig Ferenc József Gizella nevü leányáról volt elnevezve, amire többé sem­mi szükségünk sincs.) 8 Budapesti Közlöny, 1918. november 29. A rendelet szerint „Beépített címereket, művészi alkotásokat nem kell átalakítani." A címer későbbi történetéhez Id. Bertényi Iván: Új magyar címertan. Bp., 1998.81. old. Vö. még: Horváth Miklós: A forradalmi és ellenforradalmi események helyrajza. Budopest története a forradalmak korától a felszabadulásig. Szerk.: Horváth Miklós, Bp., 1980.109. old. 9 Vö. Bodri Ferenc: Krúdy Gyula, az utcakeresztelő. Budapest, 1969.1. sz. 6-7. old. IÖ Magyarország, 1918. november 3. A szöveget tanulmányom után közlöm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom