Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló
szerve/csc, lebonyolítása. Egy-egy konkrét esetben — mint látni fogjuk — ezen eszközök közül egyszerre többet is alkalmazhattak, 4 még szemléletesebbé, hatásosabbá téve ezzel a térfoglalást: Budapest elfoglalását. Forradalmi helynévadások „Forradalmi időkben semmi sem olyan hatásos, mint a szimbólumok bukása" — írta a nagy francia forradalom, a Bastille bevétele kapcsán Eric J. Ilobsbawm angol történész. 5 S valóban: már a magyar polgári demokratikus forradalom legelején, november első napjaiban sor került az 1849-ben a budai várat a magyar seregek ellen védő, Pestet bombázó Heinrich Hentzi tábornok korábban is számos tiltakozást kiváltó, a Habsburg-uralom jelképének számító budapesti emlékművének elpusztítására. 6 Szintén novemberben, immár a köztársasági eszmék terjesztése és az elődökként risztéit történelmi személyiségek emlékének ápolása jegyében a kormány felhatalmazta a fővárost egy Martinovics-emlékmű felállítására; a tervek szerint a Vérmezőn. 7 November 28-i rendeletével a kormány in-i Bodó Julianna-Bitó A. Zoltán: Szimbolikus térfoglalási eljárások. Szövegvalóság. írások a szimbolikus és diszkurzív politikáról. Szerk.: Szabó Márton, Bp., 1997.309., 317. old. s Erid. Ilobsbawm: A forradalmak kora (1789-1848). Bp., 1988. 63. old. É B. J.: A Hentzi-szobor lerombolása. A diadalmas forradalom könyve, id. mű, 185-186. old.; Hanák Péten 1898. A nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában. Uő: A Kert és o Műhely. Bp., 1988.121-123., 287. old. Az emlékművet később nem állították fel újra. ? Világ, 1918. november 16. tézkedett, hogy a magyar címerből el kell távolítani a koronákat. 8 E jelképértékű térfoglalásokhoz képest sokkal koncepciózusabb, Budapest forradalmi szellemű megújítását szimbolizáló eljárás volt az a két belyátnevezési sorozat, amelyről a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1918 novemberében döntött. À Közmunkatanács elnöke, Polónyi Géza még 1918. október legelején felkérte Krúdy Gyulát, hogy vegyen részt a budapesti utcák új elnevezésének munkálataiban. 9 Egy hónappal később az író arról számolt be, hogy több felszólítást, levelet kapott a legkülönfélébb emberektől, akik azt kérték: az új elnevezéseknél legyen tekintettel a forradalomra. 10 A különböző elgondolásokat figyelembe véve fogalmazta meg Krúdy november 19-i előterjesztését, amelyben azt javasolta: „A Közmunkák Tanácsa nevezze el a Gizella-teret [ma: Vörösmarty tér].- Károlyi Mihály térnek miután ott tartotta, (a függetlenségi kör ablakából) Károlyi Mihály gróf az emlékezetes beszédeket, amelyek a diadalmas forradalmat megindították. (A tér eddig Ferenc József Gizella nevü leányáról volt elnevezve, amire többé semmi szükségünk sincs.) 8 Budapesti Közlöny, 1918. november 29. A rendelet szerint „Beépített címereket, művészi alkotásokat nem kell átalakítani." A címer későbbi történetéhez Id. Bertényi Iván: Új magyar címertan. Bp., 1998.81. old. Vö. még: Horváth Miklós: A forradalmi és ellenforradalmi események helyrajza. Budopest története a forradalmak korától a felszabadulásig. Szerk.: Horváth Miklós, Bp., 1980.109. old. 9 Vö. Bodri Ferenc: Krúdy Gyula, az utcakeresztelő. Budapest, 1969.1. sz. 6-7. old. IÖ Magyarország, 1918. november 3. A szöveget tanulmányom után közlöm.