Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló

Érthető tehát, hogy mind a polgári forradalom, mind a Tanácsköztársaság, mind pedig az ellenforradalom vezetői, irányító testületei a Budapest feletti politikai hatalom megragadásán és megtartásán túlmenően — eszméik terjesztése, hatalmuk érzékeltetése és egyben legitimálása érdekében — igyekeztek a legkülönfélébb szimbolikus térfoglalási eljárásokkal is birtokba venni az ország fővárosát. Ennek megvalósításához sokféle eszköz kínálkozott: így pl. a különféle politikai jelképek (képek, szobrok stb.) használata; középületek birtoklásának hangsúlyozása; utcák, terek átnevezése; emlékművek állítása; szimbolikus súlyú közéleti beszéd tartása (amelynél különösen fontos az időpont és a hely); továbbá szimbolikus értékkel bíró közösségi rendezvények, tömeggyulésck A Hentzi-szoborról leszedett címer a munkások gyűlésén az Országház lé|icsőjcn 1918 októberében Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma „ » Forradalmi időkben semmi sem olyan hatásos, mint a szimbólumok bukása... «"