Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VESZPRÉMY LÁSZLÓ Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig

tűrte az éhséget, a lóhúsevést, az ellenség ágyúinak pusztítását, boroshordóikat pedig a falak megerősítésére áldozták fel. Mindezekért a király a polgárokat egyenként is megnemesítette, s kötelezettségűk pusztán a város erődítése maradt, a város címere pedig egy vörös zászlót tartó oroszlánnal bővült. A Ferdinánd-pártot valószínűleg nem vádolhatjuk meg azzal, hogy az erőviszonyokat illetően hamis illúziókban ringatta volna magát. Az ostrommal ugyanis egyidőben már ott tárgyaltak Isztambulban a követei, így a tárgyalások során az ostrom eredményét azonnal figyelembe vehették. Az előkészített egyéves fegyverszünet jóváhagyási tárgyalásait 1531 januárjában, Visegrádon, Roggendorf és Laski Jeromos véglegesíti. A Habsburgok további katonai kudarcai pedig 1538-ban a Nagyváradi egyezség megkötéséhez vezettek, ami a status quo elve alapján hagyta meg Jánost az uralma alatt álló területek, így Buda vára birtokában. 1540-1541 évi budai és pesti ostromok 1540-ben azonban váratlan fordulat történik. Júniusban meghal János király, újdonsült felesége, a lengyel királylány, Izabella pedig csecsemő fia Támogatására kéri Ferdinándot. Miután azonban a magyar országgyűlés Rákoson magyar királlyá választja a csecsemőt, János Zsigmondot, Ferdinánd szeptember 9-én utasítja Leonhard Vols tábornokot Buda elfoglalására. Októberre váratlanul erős és nagyszámú sereg gyűlt egybe Bécs alatt. A morva rendek 2000, Ausztria és Szilézia 500-500, Tirol 2500 gyalogost, s összesen 800 lovast biztosít. Brandenburg, Nürnberg és Augsburg 500-500 lovast küld, s ehhez még hozzáadhatjuk az 1500 főnyi magyar lovasságot és a dunai baj ókat. Budán egy bizonyos spanyol lovag, Coda már szeptember végén megjelent ura hadüzenetével, miközben Vels serege október 5-ére eléri Esztergomot, amit 18-ára Visegrád és Vác bevétele követ. Buda védelme a csecsemőkirály gyámjaként és serege főparancsnokaként Török Bálintra hárult, aki Budán 1000-1000 magyar és rác lovas, valamint 2000 gyalogos felett rendelkezett. Szerémi visszaemlékezése szerint a magyarok racionálisan számot vetettek azzal, hogy ha átpártolnak is a Habsburgokhoz, ezek fegyveres ereje nem lesz elegendő, hogy a törökökkel szemben megvédje őket. A történelmi események alapján az érvelésben kétségkívül van némi igazság. Vels október 21-érc érte el Óbudát, s elsőként ismét északról próbálkozott a falak megközelítésével. A védők szokásos kitörései, a dunai összecsapások mellett folyamatos politikai tárgyalások folytak Vels, illetve János Zsigmond gyámja, Martinuzzi Fráter György között. A Habsburg diplomácia és hadvezetés úgy gondolta, hogy a Ferdinánd iránt engedékenyebb, ingadozó Izabella személye szükségtelenné teheti a kétes kimenetelű ostromot. Vels Ferdinándnak mindenesetre azt jelenti, hogy a várat legutóbbi, 1530. évi ostroma óta jelentősen megerősítették, felszerelték hadigépekkel, lőszerrel és élelemmel, s véleménye szerint a vár ostroma eleve reménytelen vállalkozás lenne. Könnyen lehet, hogy Vels azért kényszerül magyarázkodásra, mert a sereg, emlékezve az egy évtizeddel