Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.

(Naphegy) egy lel röppentyűüteg (4 állvány), a Gellérthegyen pedig egy hatfontos üteg (7 liheg) állt fel. Ezek délután 2 órakor kezdték el lőni a Várat. A vártüzérség viszonozta a tüzet, s elhallgattatták a Kis-Rókushegyen és a Nyárshegyen lévő ütegeket. A Kis-Svábhcgycn lévő tizenkét fontos, a gellérthegyi hatfontos és a Kálvária-hegyi taracküteg akadálytalanul folytatta működését. Két, a Gellérthegyről kilőtt lövedék a Váron átröpülve, a Lánchíd oszlopán megpattant, s a vízvédműbe csapott be. Hentzi ezt Pest felől kilőtt lövedéknek vélte, s ezért elrendelte Pest levetését, amely este 8 órától 10 óráig folyt.

34 A vízvédmű elleni támadás kudarca után nyilvánvalóvá vált, hogy a Vár gyors bevételére nincs remény. Görgei tehát írt Guyon Richárd tábornoknak, a komáromi vár parancsnokának, hogy küldjön ostromágyúkat Buda alá. Guyon május 6-án útnak is indított négy huszonnégy fontos és egy tizennyolc fontos ostromlöveget, s ezek május 8-án meg is érkeztek. Közben Görgei elrendelte a Naphegyen a réstörő, illetve emellett egy leszerelő üteg állásának kiépítését. A leszerelő üteg feladata a réstöré) üteg fedezése volt a várlövegekkel szemben. Az ütegállások május 14-ére lettek nagyjából készen, s 15-éről 16-ára virradó éjjel vontatták be ide a lövegeket.

35 Május 5-én a magyar haditanács úgy döntött, hogy a Nyárshegyen egy leszerelő üteget állítanak fel, s ettől balra fogják elhelyezni a réstörő üteget. Emellett Görgei utasította a tüzérséget, hogy folyamatosan lőjék a Várat, s igyekezzenek több ponton felgyújtani. Az egyes hadtestek azt az utasítást kapták, hogy minden nap, sötétedés után 4-4, a Kmety-hadosztály pedig 2 századot vezényeljenek ki a várőrség nyugtalanítására. A könnyebb közlekedés és utánpótlás érdekében május 7-én az Ercsinél és Ráckevénél álló hajóhidat felvontatták a Csepel-szigethez. Május 15-én este Hentzi a Lánchíd-hídfőből 4 kővel terhelt és 3 gyújtóhajót engedett le a Dunán a hajóhíd lerombolására, ám ezeket a Rochlitz Béla főhadnagy vezette utászok elsüllyesztették.

36 Maga Görgei május 6-án Kossuth Lajoshoz írott levelében úgy vélte: „A vár bevétele csak úgy sikerülhet legrövidebb idő alatt, legkevesebb emberveszteség mellett, ha a vízi gépeket Pest részéről bombák és gránátok s röppentyűk által összeromboljuk, minek következtében a víz hiánya engedékenyebbé tehetné az ellenséget — átallottam volna ugyan ezt legelőre 3-1 Görgey Artúr II. 451-452. old. 35 Katona Tamás, 1989.78-79., 438. old.; Kenyeres István: Aki miatt egy napot késett Budavár visszavétele 1849-ben. Zerdahelyi Ince hadbírósági ügye. Fons, 1998/1.65-89. old. 36 Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai. Századok, 1994.5. sz. 978-979. old.; Garay Antal: Pórisi és hazai forradalmi emlékeim 1848-1849. Gyoma, 1914. (továbbiakban Garay Antal) 88. old.