Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

• Lassan változik (az épületek-építmények 1-2 százaléka változik meg évente); • 7 radíáókat őriz és generációk közti kapcsola­tot biztosít. A városi térszerkezet az a szövevényes rendszer, amelyben kikristályosodik a váro­sok lakóinak mindenkori képessége és az adott kor üzenete, lenyomata. A térszerke­zet fogalmát az elmúlt évtizedek szakmai k ö z \ é 1 e m é ny e a közlekedés és a kapcsolatok fel­értékelődése miatt gyakran azonosítja a háló­zatok rendszerével. A különféle hálózatok rendszere a térszerkezetnek azonban csak az egyik eleme. A másik azonos jelentőségű szerkezetalakító rendszer a „térhasználat", azaz a változó funkciójú-intenzitású tele­pülési szövet struktúrája. A területek és az építési telekállomány ingatlanpiaci értéke és szerepe a nagyvá­rosokban már épp olyan erőteljesen hatá­rozza meg a fejlődést, mint maguk a hálóza­tok. Az alakuló új jogi környezet a terü­lethasználat és a földtulajdon jelentőségét erősíti. A térszerkezet, „kőbevésett kiépített­sége" miatt, sajátos belső szabályozással és belső ellenállással-tehetetlenséggel viszo­nyul a változtatási törekvésekhez. Ma már ez az inercia kisebb mértékben függ a társa­dalmi és várospolitikai folyamatoktól, sok­kal inkább a mindenkori fizikai térszerke­zet és a gazdasági folyamatok kölcsönhatá­saiban rejlő lehetőségektől, korlátoktól. A térszerkezet tehát egyszerre kínálat és korlát, hiszen a korábban megépített rend­szerek az éppen „új" szerep-funkció-terü­letigény befogadását mind fizikailag, mind kulturálisan megszabják. Meghatározás­ként mondhatjuk, hogy a térszerkezet a kü­lönféle feladatoknak megfelelő területhasználat és a különféle hálózatok egymással összefüggő, struktúráit rendszere, nagy tehetetlenségű fizikai környezet, amely nagymértékben meghatározza és alakítja a mindenkori társadalmi-gazdasági lehe­tőségeket és fejlesztési feladatokat. A térszerkezet nemcsak most leírt ter­mészete és működése, hanem térbeli folya­matossága miatt sem értelmezhető csak Bu­dapesten belül. A világváros-főváros országos és nemzetközi kapcsolatrendszere, funkció­ja meghatározó a térszerkezeti változások­ban. Budapest az ország elsődleges célterü­lete, egyben elérési pontja is, miközben számos vonatkozásban egyedülállóan jelení­ti meg az egyedi magyar értékeket, mai tér­szerkezete ugyanis szorosan összefügg a ma­gyar történelem folyamatával. Honnan indul a 2000-es évek városfej­lesztése, hogyan formálódott a modern vá­ros térszerkezete? A modern budapesti tér­szerkezet kialakulásának két nagy szerke­zetfejlődési korszaka van. A főváros térszerkezetének alakulása /. 1880—1980—a vasút dominanciája a nagyvá­rossá fejlődés korszakában A térszerkezet alakulását és a város mai fejlődését meghatározó ciklust a három, középkori-klasszicista-hagyományos várost fővárossá összekovácsoló századfordulós modernizáció jellemzi. A korábbi Pest szer­kezetét öt főút formálta, a vasút és a feldol­gozóipar tette igazi Kárpát-medencei köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom