Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

MOLNÁR LÁSZLÓ A közlekedés szerepe Budapest fejlődésében

tének rendezésével. Mivel napjainkban a megfelelő parkoláspolitika a nagyvárosok közlekedésszabályozásának egyik legfontosabb eszköze, s mert Budapest esetén e kérdés különös jelentőségű, a parkolással mint eszközzel kiemelten indokolt foglalkozni. A fenti szempontok szerint és a korábbiakban rögzített térségi adottságokból kiindulva a város közlekedésének és a közlekedés környezetének minőségét kiterjedten meghatározó — hálózatszerkezeti összefüggéseik alapján egymásra épülő —, egymást erősítő „szektor-specifikus" fejlesztési célok: • Belváros (központi mag) mint a város legérzékenyebb területének védelme; • A budai hegyvidék közlekedési problémáinak megoldása; • Az északi és a déli szektorok tömegközlekedési feltárásának javítása; • A nyugati kapu koncentrált terhelésének kezelése; • A keleti szektor feltárása, a haránt irányú átjárhatóság megteremtése. A közforgalmú közlekedés súlypontiságára építő integrált hálózatfejlesztés nem csupán lehetőség, hanem a főváros egyetlen lehetősége. A mobilitási igények növekszenek, a város közúthálózata az igények szerint nem fejleszthető. Ha tehát kellően vonzó tömegközlekedési kínálattal nem lehet a használók nagy részét az autóból kiszállítani, a város közlekedési csődbe kerül. Az új kihívások új, a korábbinál összetettebb hatásmechanizmusokra építő fejlesztési politikát, működtetési gyakorlatot igényelnek. A lokális hálózatépítő vagy egyet-