Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

SCHNELLER ISTVÁN A városfejlesztési koncepció előélete

A városfejlesztési koncepció előélete SCHNELLER ISTVÁN A

2000. év beköszönte már lehetővé teszi, hog)' az elmúlt évtizedre, az 1990-től 2000-ig tartó tízéves periódusra az átfogó értékelés igényével tekintsünk vissza. Mi és hogyan történt ez alatt a tíz év alatt, melyek voltak a város fejlődésének legjellemzőbb vonásai, melyek voltak közülük a koncepcionális elemek, és melyek a spontán folyamatok? Sokszor elhangzik a kritika, hogy Budapestnek nincs fejlesztési koncepciója, s ha ezt szigorú értelemben vesszük, akkor valóban hiányzik a közgyűlés által jóváhagyott, mindenre kiterjedő, átfogó koncepció. Mi van ezzel szemben? Sokféle koncepció, program és terv készült el, illetve került jóváhagyásra az elmúlt évtizedben. Ezek a tervek, programok célokat fogalmaztak meg, illetve a célok eléréséhez vezető utakat vázolták fel, természetszerűleg egyfaj

ta koncepcionális alapvetés után. A fő koncepcionális gondolatok vagy egy átfogó városfejlesztési elképzelésből származtak, vagy egy adott ágazat jövőjére vonatkozó elképzelésből adódó belső logika mentén születtek. Mindezek ellenére összekötötte őket két dolog: az egyik az volt, hogy majdnem minden koncepciónak, tervnek vagy programnak szembe kellett néznie azzal, hogy a város fejlődésének szinte minden területén évtizedes elmaradt fejlesztéseket kell, illetve kellett pótolnia. Régóta kitűzött, de meg nem valósított célokat kellett újra megfogalmazni, illetve az új kihívásoknak megfelelően módosítani. A másik összekötő kapocs az volt, hogy azok a trendek, kihívások, amelyek a társadalom és a gazdaság szinte minden szektorában jelentkeztek, alapjellemzői-