Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

MOLNÁR LÁSZLÓ A közlekedés szerepe Budapest fejlődésében

le a megközelítésre, az átjárhatóságra, a közlekedésre való alkalmasság megteremtése. A főváros kisugárzását a „fontos kapcsolati és cserehely Közép-Európában"imázs adhatja. Egy jól elérhető, biztonságos, letelepedésre alkalmas csomópont, ahová könnyű elérni és ahonnan könnyű — a térségen belül — bárhová eljutni. „Budapest helyét például az szabta meg, hogy itt volt a Dunán a legjobb átkelési lehetőség és a Kárpát-medence két európai főútja az ősidőkben is ezen a ponton metszette egymást. Ezek egyikét nevezzük most London—sztambuli transzkontinentális útnak; északnyugati ágán közlekedünk állandóan a németekkel, délkeleti ágán pedig a Balkánnal. A másik vonal a kárpátaljai hágóktól megy Olaszországfelé; ennek délnyugati ágán jöttek Aquincumiga rómaiak, északkeleti ágán pedig a Vereckei-hágón át a magyarok. Budapest tehát a két európai fontosságú út metszéspontjának köszönheti keletkezését, bár jelentőségét kétségtelenül növelte az Ördögárok mocsaraival körülvett, jól védhető Várhegy is. " (Münnich Aladár: A forgalom követelményei a városrendezési tervben. Budapest, 1939.) A globalizált világot ma — a kapcsolati, kommunikációs cseretér robbanásszerű kiterjedése és egybefonódása mellett — a manipulatív eszközökkel egyetemessé tett fogyasztáskultusz és birtoklásvágy jellemzi. A fogyasztó megnyeréséért zajló verseny éles, a fogyasztásra szánt javaknak a leggyorsabban, a legolcsóbban, a legjobban eladható módon kell a kereslet rendelkezésére állnia. Az „egyre gyorsabban, egyre messzebb és kiterjedtebben jelen lenni" kényszere a gyártást és az elosztást a termelés-fogyasztás mind szorosabbá váló folyamatában egy komplex, integrált, precíziós, térben bővülő rendszerré kapcsolja össze. Az a város, az a térség, amelyik e totálissá váló folyamatban kulcspozícióra, irányító, szervező, gyűjtő-elosztó logisztikai szerepkörre tesz szert, időtálló versenyelőnyhöz jut az általa koordinált makroregionális térségben. A földrajzi és gazdasági térszerkezet összefüggései alapján Budapest esélye adott e versenyelőny megszerzésére. Azok a városok, amelyek a nagyvállala- tokon belül zajló logisztikai funkcióknak teret, telephelyet, szervezési lehetőséget biztosítanak, előbb-utóbb a nagyvállalat területi irányító funkcióit (központját, gyártási hátterét) is a térségbe vonzzák. A nagyvállalatok az elektronikus kereskedelem eszközével egyre inkább összefonódó világméretű kereskedést folytatnak, és azok a városok, amelyek ezeknek a funkcióknak helyet biztosítanak, világkereskedelmi jelentőséghez jutnak, ennek minden kiegészítő (pénzügyi, banki, biztosítási, oktatási, innovációs) vonzatával egyetemben. A kiterjedt járulékos tevékenység- igény alkalmas egy tágabb térség (régió, ország) felemelésére, úgy, hogy a logisztikai feltételek megteremtésével a felemelő, térségfejlesztő tevékenységet döntően a magántőke beáramlása biztosíthatja. Európa új regionális céljai és a gazdasági reálfolyamatok átrendezik a kontinens erővonalait. Az Európát a hetvenes, nyolcvanas években jellemző észak-dél irányú kommunikációs, kapcsolati, fejlesztési és közlekedési tengelyek mellett megnőtt a kelet-nyugat irányú tengelyek jelentősége. Az interakciók, a gazdasági és kereskedelmi folyamatok kelet felé terjednek, ezzel párhuzamosan lassan kialakulnak az északi