Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

SCHNELLER ISTVÁN A városfejlesztési koncepció előélete

tekkel, valamint az elhelyezhető funkciókkal kapcsolatos feladatokat. 1994-ben készült cl és hagyták jóvá a „Budapest reneszánsza" című városrehabilitációs koncepciót, amely alapul szolgált a később készülő „Rehabilitációs program"-hoz. Legfontosabb erénye és egyben koncepcionális mondanivalója az volt, hogy Budapest esetében a történelmi városrészek lakásállományának rehabilitációja nem pusztán a lakásállomány fizikai és erkölcsi megújítása miatt kiemelkedő feladat; e városrészek megújításának hallatlanul nagy szerepe van a város szerkezeti fejlődésében is. A fizetőképes lakosság megtartása nélkül ezek a városrészek az ott dolgozni és közlekedni akarók számára, illetve az egész főváros környezeti állapotára negatív hatással vannak. Ez a munka hívta fel a Fővárosi Közgyűlés figyelmét a rehabilitáció kiemelt szerepére, és egyik kezdeményezője volt a városrehabilitációs alap létrehozásának, amely e fontos koncepcionális elemet stratégiává tette. Természetesen 1992 és 1994 között a rehabilitációs koncepción kívül még számos egyéb, elsősorban szakági koncepció vagy koncepció jellegű tanulmány készült. Ezek a munkák a közlekedésfejlesztés, a szennyvízkezelés, a hulladék- és energiagazdálkodás területének koncepcionális alapvetését végezték el. Közülük egy-egy eljutott a közgyűlési jóváhagyásig, de anélkül is alapját képezték további részletes fejlesztési programok, illetve rendezési tervek kidolgozásának. 1994-ben készült el a „Budapest Városfejlesztési Koncepció" című, „Térszerkezet" alcímet viselő vitaanyag, amely tudatosan vállalta az addig készült területi és ágazati jellegű koncepcionális elképzelések egyfajta szintézisét. E városfejlesztési koncepció legfontosabb gondolati alapvetései a következők voltak: • Vezérelveket fogalmazott meg, amelyeket a városfejlesztésnek és -rendezésnek, valamint a településszerkezet további tervezésének követnie szükséges; • Az ART program zóna-elvét kiegészítendő, a főváros egyes szektoraira (ezek nem a gyűrű irányú, hanem a központtól kivezető főutak sugár irányú tagoló szerepét hangsúlyozzák) fogalmazta meg az egyes területegységekre vonatkozó szükséges és egymással összefüggésben álló legfontosabb