Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

Munkáskörút) határozottan megerősíthetik és stabilizálják ezeket a helyeket; • Az előbbiekkel is összefügg, hogy a város térszerkezetét ma erőteljesen alakítják a nagy területű, térségi vonzású bevásárlóközpontok, amelyek a forgalomvonzáson kívül a környék területhasználatának, funkcionális szerepének átalakulására is hatással vannak. A város „spontán" fejlődése során az új fogyasztói szokásokat kialakító globalizáció kiépítette azokat a vásárlóerőre szervezett együtteseket, amelyek új nyilvános találkozási-érintkezési-„kulturális" helyek. E helyek elsődlegesen a változatos működtetésű kereskedelmi központok, azonban erre a bázisra jelentős mértékben rátelepültek tercier (személyi szolgáltatások, bank stb.), valamint kulturális, szórakoztató és szabadidős funkciók. A városbeli központok kezdeti térbeli zártsága a piaci verseny miatt is egyre nyitottabbá válik, a jól szervezettek erőteljesen keresik a multiplikációs partnereket és fejlesztőket. Ez térbeli expanzióval is jár. Az autóval megközelíthető, rendezett, parkolóval ellátott és biztonságos környezet felértékeli a környéket, és a további fejlesztésekre alkalmas ingatlanokat hoz létre az új funkciók háttérszolgáltatásai számára. // fejlesztési koncepció javasolja, hogy ezeket a területeket a további tervezés megfelelő városrendezési és fejlesztési eszközökkei is illessze be a város szövetébe, meghatározva a további tendenciákat. A többközpontú nagyvárosi régió kialakítására megfogalmazható célok, követelmények: Kiemelt feladat a nagyvárosi régió központrendszerének kifejlesztése. A fejlesztési programnak két fő eleme van: egyrészt a meglévő, illetve kibontakozó központi szerepkörű térségek, másrészt a folyó, illetve belátható közlekedési fejlesztések hatása. A megújuló közlekedéshálózat kialakításakor a meghatározott-tervezett budapesti központok elhelyezkedését nagymértékben figyelembe kell venni. A kifejlesztendő többközpontú agglomerációs magban elsősorban olyan központok, fejlesztési pólusok kialakítására kell koncentrálni, amelyek a város és az agglomeráció közvetlen érintkezési pontjai. Itt alakítandók ki: • A terek mozaikos fejlesztésével az intézményi, irodai, kereskedelmi, oktatási és sajátos lakófunkciók megtelepítése; • A közlekedés fogadóterei és az intermodális csomópontok;