Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)
KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés
A Dunára szerveződő, változásban lévő kereszttengelyek— mint a nagyobb távlatú folyamatok terepei — adják a koncepció stratégiai vezérfonalát: • A déli és északi ikervárosok és az új központrendszer, az átmeneti zóna a Körvasút sori körúttal; • A Duna mint sokszínű fejlesztési tengely; • A belső városrészek rehabilitációja; • A déli elővárosi logisztikai zóna. E nagyléptékű, összetett projektek területükön egyesítik az ágazatok sajátos szempontjait, elképzeléseit, koordinatív módon kezelik a térség problémáit, illetve a lehetőségeik kihasználására irányuló erőfeszítéseket, és biztosíthatják a megvalósítás hatékonyságát. • A projekteknek az ingatlanpiaci keresleti szempontokat és a városszerkezeti kínálatot, valamint a közérdeket kell összhangba hozniuk; • A stratégiai projektek feltételezik a fővárosi tervezést és a főváros, valamint a kerületek közti együttműködést, a közösen vállalt felelős döntést. A projektekben együtt kell hog)' megjelenjen a főváros és a kerületek közös érdekeltsége és elkötelezettsége; • A stratégiai projektek 15-20 éves aktív fővárosi fejlesztési folyamatot feltételeznek. Ennek során a szervezett fejlesztés hatására létre kell jönnie az összvárosi térszerkezet stabilitásának; • A projektek térségeiben az FSZKT-szabályozás 2 szükség szerint kiegészítendő a fejlesztési célok elérését segítő újabb város- és ingatlanfejlesztési eszközökkel. Gazdasági szempontból a javasolt projektek legfontosabb jellemzője, hog)' területükön az egyes, egyedi fejlesztések hatékonysága jelentősen nő, ha egymással összefüggésben valósíthatók meg. A véges fővárosi források mellett ez főként kitartó, következetcsen „építkező" várospolitikával érhető el, aminek fő eleme az ágazatközi, várospolitikai és területi koordináció, valamint az önkormányzati és a gazdasági szféra szervezetei közti hatékony együttműködés kiépítése. A javasolt térszerkezeti modell egyik kiemelt törekvése, hogy a szétszórt egyedi fejlesztések és beruházások rendszerbe szervezését biztosítsa. A stratégiai projektek/térségek közül a program hosszú távon kiemelni javasolja az átmeneti zóna gyűrűjét. E térségben több egymást erősítő, egymásra épülő és a város kompaktságának megtartását segítő program szervezendő, fejlesztendő ki. Stratégiai térségek és projektek A hosszú távú térszerkezeti fejlesztések feladata a nagyváros teljes területére vonatkozó egyensúlyteremtés. Az egyensúlyteremtés nem valósítható meg fővárosi forrásokból és fővárosi intézményekkel, sem kizárólag önkormányzati szervezés által. A számos, de nem nevesíthető fejlesztővel való együttműködés piaci eszközökkel történő felépítésének egyik lehetséges mo2 Fővárosi Szabályozási Keretterv (a város átfogó övezeti terve).
