Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

pestet kompakt, egyedi európai városi képződményként megőrizni és fejleszteni. Az előzőekben vázoltak alapján megállapítható, hogy a térszerkezet agglomerációs-térségi kihívásai a legnehezebben kezelhetők. Itt nem csupán arról van szó, hogy egyes kapacitások hiányoznak, hanem arról is, hogy a hálózatok kiépítésének a lehetősége sincs meg a kaotikus, kizárólag helyi szempontokat figyelembe vevő településhálózati fejlődés és a kusza térségi érdekviszonyok miatt. A nagyvárosi régió terület- és településfejlesztési elképzeléseinek összehangolt tervezése és megvalósítása érdekében a fővárosnak ki kell alakítania az agglomerációs települések önkormányzataival való határozott és folyamatos együttműködést, ilyen értelemben a térszerkezet megvalósítása összeköti, együttműködésre készteti a régió szereplő//. A nagyvárosi karakter formálását, továbbépítését a sajátos és hagyományos települési-táji jellegzetességek és a meglévő értékek megtartásával együtt kell megvalósítani. A nagyvárossal, annak részeivel való társadalmi azonosulás — az identitás — megerősítő eszköze a tagolt térszerkezet, ez biztosítja a főváros társadalmi sokszínűségének megfelelő fizikai hátteret. A várospolitikának a tervezés és a döntések terén vannak nagyobb lehetőségei a tulajdonosokkal és a fejlesztő tőkével szemben. Szükséges megerősíteni azt a fővárosi tervezési és koordinációs szervezeti hátteret, amely a főváros eminens érdekeit hatékony kooperációkkal és célratörő hivatalihatósági munkával érvényesíti. Ennek egyik fő feladata a fejlesztési folyamatokat meghatározó területi és ágazati tervek integrációja fejlesztési és rendezési szempontból. A térszerkezet-alakítás regionális vonatkozásainak kezelhetősége érdekében meg kell egyezni a térség és a kormányzat főbb szereplőivel a problémakezelés jogi feltételeiben. Létre kell hozni azt a „tanácsot", amely megfelelő jogosítványokkal folyamatosan dönthet a térségi súlyú fejlesztési kérdésekben. A térszerkezet kiemelt jelentőségét tehát többsíkú dominanciája és a fejlődési-fejlesztési potenciálokat nagymértékben meghatározó szerepe adja. Egyszerre jeleni súlyos korlátokat és biztosít nehezen felmérhető lehetőségeket. A térszerkezet-alakítás olyan ágazatok fölötti várospolitikai eszköz, amelynek szerteágazó hatását a további fejlesztési javaslatok és a modellszerű jövőképek csak körvonalazni képesek. A térszerkezetalakítás fenti általános céljait a következő prioritások érvényesülését elősegítő, átfogó beavatkozások szolgálják: • A kompakt város megőrzése, a város és környéke további spontán összenövéseinek megállítása; • A tagoltság és differenciáltság érvényesítése a térszerkezetalakítás különböző szintjein; • A környezeti állapot és a város hatékonyságának javítása; • Törekvés a „mozaikos szerkezet" kialakítására, segítve a vegyes használatú térségek kialakulását, csökkentve a nagy kiterjedésű homogén városrészeket és a közlekedési igényeket.