A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

lesztője, alapítványtévő, udvari tanácsos) 1847-1910 [Ligeti Miklós, 1915 előtt]. Sírfelirata: „Hazai közlekedésügyünk egyik úttörőjének kegyelete és hálája jeléül emelte az általa megteremtett nyugdíj- és segélyalap. " ÁJ. 27: Leng László (gépészmérnök, a Láng Gépgyár megalapítója, iparfejlesztő; a gőz­turbina-gyártás magyarországi bevezetője, a Diesel-motorok gyártásának hazai elindítója) 1837-1914 [Schmidt Gyula, 1915]. Vele: Láng Gusztáv (fia; gépészmérnök, gyárigazgató; motorfejlesztő; Magyaror­szágon az első, aki vasúti vontatásra gyártott Diesel-motorokat) 1873-1960. A.J. 31: Nagy^szeréx Jeszenszky Sándor (jogtudós, író, királyi főügyész, miniszterelnök­ségi államtitkár, valóságos belső titkos tanácsos; Jeszenszky Danó költő fia) 1852-1917. Á.J. 32: Hudetz.János 1854-1930 [Gerenday, 1907 előtt]. Vele: Hudetz Béla (fia; építész) 1897-1949. ÁJ. 33: Lludetz Antal (építész) 1845-1937. ÁJ. 34: Paulheim család [Füredi Richárd]. Ugyanitt: Neiszer Antal (politikus, helyettes államtitkár) 1869-1939. ÁJ. 36: Antony Istvéin (kőfaragó) 1848-1920 [Frdey Dezső], Sírfelirata: „Boldogokahol­tak, kik az Úrban halnak meg, már most! Igen, — mondja a lélek' — hogy megpihenjenek munkáiktól, mert cselekedeteik követik őket. " (Jel. 14,13.) Vele: Tolnai gróf Festetics Bennoné Antony Irén (lánya; ifj. gróf Festetics Benno szállodatulajdonos anyja) 1889-1975. ÁJ. 38: Tóth család (nagykereskedők) [Fritz Oszkár - Betlen Gyula, 1907], ÁJ. 40: Schwarz Antal 1805-1886 [Schmidt Gyula]. ÁJ. 42: Hulitius család [Gerenday, 1909]. ÁJ. 44: Hőgyes Endre (orvos, patológus, bakteriológus, gyógyszerész, egyetemi tanár; a kísérletes kórtan magyarországi kifejlesztője, az egyensúlyérzés reflexívének és a szemmozgás idegmechanizmusainak első leírója, a veszettség elleni védő­oltás tökéletesítője és hazai bevezetője, a rendszeres hazai bakteriológiai kuta­tások egyik elindítója; a budapesti Pasteur Intézet megalapítója, kórházala­pító, a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat megalapítója és elnö­ke, a budapesti Természettudományi Társulat alelnöke, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat elnöke; húsz éven át az Orvosi Hetilap szerkesztője; min­den idők egyik legnagyobb magyar orvos-kutatója; az MTA tagja) 1847-1906 [Köpits János, 1909]. ÁJ. 45: id. Tolcsvai báró Korányi Frigyes /Kornfeld/ (belgyógyász, egyetemi tanár, a bu­dapesti tudományegyetem rektora, a magyar orvostudomány egyik megalapo­zója, a kísérletes belgyógyászat hazai úttörője és klinikai orvostudománnyá fejlesztője; a korszerű klinikai és laboratóriumi kutatások, valamint a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatok hazai bevezetője; a tuberkulózis /tbc/ elle­ni küzdelem elindítója és egyik vezetője, több betegség első leírója, az elsők

Next

/
Oldalképek
Tartalom