A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

18/1-4-1: Körösszeghi és Adorjáni gróf Csáky István (politikus, diplomata, külügymi­niszter, titkos tanácsos; az 1941-es magyar-jugoszláv barátsági szerződés aláíró­ja) 1894-1941. Sírfelirata: „A szeretet soha meg nem szűnik!" {\. Kor. 13,8.) Bal oldali árkádsor A.B. 5: Majovszky Vilmos (1848-as honvéd hadnagy'; ügyvéd, Zólyom vármegye alispán­ja, kúriai bíró) 1830-1902. Sítfelirata: „Jaj volna nékem, hogyha nem hihetném: hogy meglátom mégjeiságál az Urnák az elevenek földjén." (Zsolt. 27,13.) Vele: Majovszky Pál (fia; művészeti író, műgyűjtő, publicista, -à Magyar Művészet szerkesztője; művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszteri ta­nácsos; adományozó) 1871-1935. A.B. 6: Forster Géza (mezőgazdász, a komáromi fogyasztási és a győri tejszövetkezet megalapítója, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület /OMGE/ igazgatója, a Köztelek című lap megindítója; a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Hangya és a Gazdák Biztosító Szövetkezete egyik megalapítója; a Tattersall és a lóvá­sártér vezérigazgatója) 1850-1907 [Hikisch Rezső, 1910]. Sírfelirata: „Imád­kozzál érettünk" A.B. 8: id. Jungfer Gyula (kovács, múlakatos, iparművész, bronz- és fémműves, a növé­nyeket utánzó naturalista kovácsoltvas-stílus kialakítója; a 19. század végén a nagy hazai középítkezések legtöbbjéhez az ő műhelye készítette a kovácsolt­vas munkákat; Jungfer Andrásnak, a Jungfer-műhely megalapítójának déduno­kája) 1841-1908 [Gerenday-Jungfer]. Vele: Jungfer Ferenc (id. Jungfer Gyula fia; műlakatos, iparművész) 1869-1946. Jungfer József (id. Jungfer Gyula fia; műlakatos, iparművész; kormányfőta­nácsos) 1880-1934. Jungfer Gyula Tibor (id. Jungfer Gyula fia; műlakatos, iparművész) 1889-1933. Jungfer Gyida (id. Jungfer Gyula unokája; műlakatos, iparművész) 1921-1983. A.B. 9: Apáti Than Kéiroly (kémikus, gyógyszerész, egyetemi tanár, a budapesti tudo­mányegyetem rektora, oktatási reformer; 1848-as honvéd tüzér; a pesti egye­tem európai hírű I. számú Kémiai Intézetének létrehozója, a modern magyar kémiaoktatás, a hazai kémiai kutatások és a magyar kémiai műnyelv egyik meg­teremtője, a hazai szervetlen kémiai iskola megalapítója, a Magyar Chemiai Fo­lyóirat megindítója; a Természettudományi Társulat alelnöke, elnöke és a kémiai szakosztály megalakításának kezdeményezője; műszertervező, több gázanalizáló módszer kidolgozója; az egyszerű kémiai reakciók törvényszerűsé­geinek nemzetközileg is az egyik első felismerője; számos külföldi tudományos társaság tagja, az MTA tagja és másodelnöke; Than Mór festőművész öccse) 1834-1908 [Istók János, 1915 előtt].

Next

/
Oldalképek
Tartalom