A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

Márkus István író öccse, Márkus Emília színésznő bátyja) 1852-1915 [Stróbl Alajos]. 9-1-53: Kurbel József 1860-1914 [Damkó József, 1915]. 9-1-60: SpányiBéla (festőművész) 1852-1914. 9-1-66: Szerdahelyi József (színművész, operaénekes, zeneszerző, rendező, műfordító, ének- és zenepedagógus, korrepetitor, zenekari muzsikus; társulat-alakító, Egressy Bénivel a Magyar dal-virágok kiadója; Szerdahelyi Nelli színésznő apja) 1804-1851. 9-1-67: Szerdahelyi Kálmán (színművész, énekes, író, műfordító, Havi Mihállyal a Színházi Látcső szerkesztője; 1848-as honvéd huszártiszt; Szerdahelyi József fia, Prielle Kornélia színésznő első, majd harmadik férje; második felesége, e két házasság közt, Benke Jozefina, Jókainé Laborfalvi Róza húga volt) 1829-1872 [Gerenday - Lehmann Róbert]. 9-1-68: Némedi Farkas László (orvos, a fővárosi kórházak főfelügyelője) 1845-1931. 9-1-77: Weber Rudolf (író, költő, publicista; báró Mednyánszky László nevelője) 1843-1915. 9-1-100: Pósa Lajos (költő, író, publicista; Benedek Elekkel az első jelentős magyar gyermeklap, az Én Újságom megindítója és szerkesztője) 1850-1914 [1923 után]. Sírverse: „Egy sirhalom boruljon ránk szelíden, Ha meghalunk, én drága kedvesem! Virágos lesz sírunk minden göröngye, Ha együtt alszunk szépen, csendesen. Porladni is százszorta édesebb lesz, Ha uj világról együtt álmodunk... Akácfa suttogó zenéje mellett Vegyül majd össze a haló porunk. Szivünk porát fölszivja az akácfa S belőlünk majd két zöld lombot fakaszt: így ér a mi el nem muló szerelmünk Örök, mosolygó, uj meg uj tavaszt. Dalos madár meg-megpihen az ágon S legszebb dalát dalolja el nekünk; Mi meg, a két lomb egymásra borulva, Suttogva boldogan ölelkezünk!" (Pósa Lajos) Vele: Andrássy Anna Lidia (felesége; írónő) 1867-1953.