A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)
A Kerepesi úti temető 1999-ben
Lovászy Mártonnal a Jövő megalapítója) 1876-1935. Sírfelirata: „Nem beszélni kell! Dolgozni, dolgozni és dolgozni! Dolgozni a szabadfüggetlen demokratikus Magyarországért! (1919) " 46-13-29: Lukács Gusztáv Jenő (közgazdász, publicista) 1877-1937. 46-16-27: Pálfi Albert /Pálffy/ (író, publicista, jogász, politikus; a Tízek Társaságának tagja, a 19. század második fele modern magyar újságírásának egyik megteremtője; az első Életképek segédszerkesztője, az 1848-as forradalom legradikálisabb lapja, a Marczius Tizenötödike felelős szerkesztője, 1867 után az Esti Lap megindítója és szerkesztője; az MTA tagja) 1820-1897 [1899], Sírverse: „ Lelkesedett ifjan s szárnybontva honéiért És eszményeiért harczola férfiasan. Majd száműzve siratta hemát s szabadon hazatérve Uj munkába fogott s hirdelejót s igazat. Most fáradtan tért a szabad haza) r öleibe pihenni És nyugodtan néz a magas égből alá. " 46-17-22: Mayer Emil 1891-1936 [Füredi Richárd]. 46/1. parcella 46/1-1-11: Nagysuri Böckh Hugó (geológus, paleontológus, akadémiai tanár, főbánya- tanácsos, a magyar olaj- és földgázkutatás legnagyobb egyénisége; az állami bányászati monopóliumok és kutatások központjának igazgatója, a perzsiai olajkutatások vezetője, az erdélyi földgáz-kutatás irányítója, a Magyar Földtani Intézet igazgatója; ő tudott először rejtett föld alatti kőolaj-szerkezetet Eötvös-ingával kimutatni; az MTA tagja; Böckh János geológus fia) 1874-1931. 46/1-1-16: Trautmann LIenrik (közgazdász, akadémiai, majd egyetemi tanár; a Kereskedelmi Akadémia igazgatója, a Kereskedelmi Szakoktatás szerkesztője) 1863—1932. 46/1-1-38: Tellyesniczky Kálmán (orvos, anatómus, egyetemi tanár, tanszékvezető; képzőművészeti anatómus, ma is használatos szövettani fixáló szer előállítója; Tellyesniczky János vízépítő mérnök öccse; öngyilkos lett) 1868-1932. 47. parcella 47-1-1: Buday Dezső (politikus, az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik megalapítója, a magyarországi antiszemita mozgalmak egyik vezetője) 1868-1932 [Sződy Szilárd, 1935].
