A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

35-11-6: Pajor Sándor (orvos, szanatórium-igazgató; a Vízgyógyintézet, majd a Pajor Szanatórium, az ország akkori legnagyobb magán-gyógyintézete — a későbbi Balassa János Kórház — megalapítója) 1861-1935. Magyar nyelvű sírfelirata: „Élete a szolgáló szeretet élete volt. Az igaznak emlékezete áldott. " 35-12-9: Körösi Sándor (író, nyelvész, szótárszerkesztő, művelődéstörténész, akadémiai tanár; Fest Aladárral a Magyar Tengerpart című lap megalapítója és szerkesztője) 1857-1928. 35-12-15: Rigler Gusztáv (higienista, orvos, közegészségtani író, egyetemi tanár; a tisztiorvos-képzés egyik megszervezője) 1868-1930. 35-13-6: Kollár József (építész; ő alkalmazott először — Révész Sámuellel — cour d'honneur-ös beépítést Budapesten) 1870-1943. 35-14-23: Palócz Sándorné (Palócz Sándor festőművész felesége) 1889-1944 [Szandai Sándor]. 35-19-15: Bikafalvi Méithé Dénes (fogorvos, egyetemi tanár) 1878-1943. Sírfelirata: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan. " (Máté 11,28.) 35-19-17: Dános Árpád (közgazdász, író, egyetemi tanár; a Magyar-Olasz Bank igazgatója) 1882-1933 [RónaJózsef]. 36/1. parcella 36/1-1-3: Bogdánfyné Tutsek Piroska (operaénekesnő, énekpedagógus; Tutsek Hona operaénekesnő ikertestvére, anyai ágon Henry Purcell angol zeneszerző leszármazottja) 1905-1979 [Horvai János]. 36/1-1-10: Kovács Ákos 1858-1934 [Lux Elek]. 36/1-1-11: Szentiványi Ivanovas család [Horvai János]. 36/1-1-13: Schmidt József (malommérnök, közgazdász; malomtulajdonos, a rendszeres molnárképzés bevezetésének, valamint egy malomipari múzeum és könyvtár létesítésének kezdeményezője, a Magyar Molnárcéh megalapítója) 1874—1934. 36/1-1-21: Matlekovits Sándor (közgazdász, író,jogász, politikus, egyetemi tanár; földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi államtitkár, az iparfelügyelői intézmény, a gyakorlati ipari szakoktatás, a kultúrmérnökség és a selyemhernyó-tenyésztés hazai megszervezésének részese, a Kereskedelmi Múzeum felállításának egyik irányítója, az Országos Iparegyesület, majd a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke; a Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című sorozat szerkesztője; valóságos belső titkos tanácsos, az MTA tagja) 1842-1925. (A 36-1-21. számú sírhelyen temették el, a sírkő rossz helyen áll.) Vele: Szuk Róza (felesége; gordonkaművésznő; Szuk Lipót gordonkaművész lánya, Szuk András, Szuk Mátyás és Szuk György zenészek unokahúga) 1844-1921.