A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

34/2-1-27: Kisfaludi Stróbl Zsigmond (szobrászművész, főiskolai tanár, emlékíró; a két világháború közti időszak legsikeresebb magyar szobrásza) 1884-1975 [saját műve; „Ad astra" — „A csillagok felé", 1927]. 34/2-1-28: Kmetty János (festőművész, grafikus, főiskolai tanár, plakáttervező; a Képzőművészek Új Társasága /KÚT/ alelnöke, a kubizmus első hazai képviselője, író, publicista; a Képzőművészek Szövetsége és a Képzőművészeti Alap vezetője) 1889-1975 [1978], 34/2-1-29: Korach Afór/Korah; Marcello Cora/ (kémikus, vegyészmérnök, író, esztéta, műfordító, publicista, a La Ronda egyik szerkesztője; egyetemi tanár, tanszékvezető; a Galilei-kör első alelnöke; a padovai kerámiamúvészeti szakiskola alapítója és kutatólaboratóriumának igazgatója, a bolognai vegyipari gépészeti tanszék megszervezője és a faenzai kerámiagyártás újjászervezője; az első elektromos kerámiaégető-kemence megtervezője, a kervit feltalálója, a kémiai technológia oktatásának és a gráfelmélet kémiai technológiai alkalmazásának kezdeményezője; az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet és az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézete igazgatója, a Szilikátipari Tudományos Egyesület és az Aranydiplomás Mérnökök Köre elnöke, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége /MTESZ/Tudományok Tudománya Körének alapító elnöke, számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja; az MTA tagja; Komját Aladár és Kenyeres Júlia költők bátyja) 1888-1975. 34/2-1-30: Bortnyik Sándor (festőművész, grafikus, plakát-, díszlet- és jelmeztervező, illusztrátor, művészeti író; a Zöld Szamár Színház egyik megalapítója; az Új Föld művészeti szerkesztője, a Plakát, majd a Szabad Művészei szerkesztője; a Képzőművészeti Főiskola tanára, tanszékvezetője és főigazgatója) 1893-1976. 34/2-1-31: Domokos József (jogász, író, politikus; a Bécsi Magyar Újság szerkesztője, a két háború között a „kommunisták ügyvédje"; igazságügyi államtitkár, legfőbb államügyészként a népbírósági perek egyik főszereplője, a Legfelsőbb Ügyészség vezetője, 1954-től 1958-ig a Legfelsőbb Bíróság elnöke; az 1945 utáni magyar igazságszolgáltatás egyik kiépítője) 1890-1978. 34/2-1-32: Jánossy Lajos (a 20. század egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb magyar fizikusa; műszertervező, filozófus, pedagógus, egyetemi tanár, tanszékvezető, az MSZMP KB tagja; a kozmikus sugárzás problémakörének első összefoglalója; a Központi Fizikai Kutató Intézet /KFKI/ igazgatója, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke, tankönyvíró, a Magyar Fizikai Folyóirat szerkesztője, több külföldi tudományos akadémia és más társaság tagja, több lap szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének elnöke; az MTA tagja, titkára, főtitkár-helyettese, majd alelnöke; Jánossyné Bortstieber Gertrúd matematikus fia, Lukács György filozófus nevelt fia, Jánossy Ferenc közgazdász bátyja) 1912-1978.