A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

Társulat titkára; a pozitivista történctítás egyik első hazai képviselője, a korszerű levéltári kutatómunka módszereinek bevezetője; az Eötvös Károly-féle Balaton körüli utazás résztvevője; az MTA tagja; Szilágyi Ferenc történész fia) 1827-1899 [Fadrusz János, 19011. 28-díszsor-4: id. Ábrányi Kornél /Lászlófalvi és Mikeföldi Eördögh/ (zeneszerző, zenei író, esztéta, zenepedagógus, zongoraművész, emlékíró; az Országos Magyar Daláregyesület megalapítója és vezértitkára, a Zeneakadémia egyik megalapítója, tanára és titkára; aZeuészeli Lapok — az első jelentős magyar zenei folyóirat — megindítója és szerkesztője, a Zenészeit Közlöny szerkesztője; Ábrányi Alajos politikus fia, id. Ábrányi Emil publicista öccse, ifj. Ábrányi Kornél író és ifj. Ábrányi Emil költő apja, Ábrányi Lajos festő nagybátyja, Wein Margit operaénekesnő apósa, legifj. Ábrányi Kornél író, legifj. Ábrányi Emil zeneszerző és Csíkos Antónia festőművésznő nagyapja) 1822-1903. Sírfelirata:,,/? magyar zene úttörő apostola, magyar zeneköltő és író " Vele: Geleji Katona Clementina /Klementin/ (felesége; írónő, publicista, zenekritikus, műfordító; Kölcsey Ferenc unokahúgának, Kölcsey Antónia írónőnek a lánya) 1856-1932. 28-díszsor-5: Mihalkovics Géza /Mihalkovich/ (orvos, anatómus, szemész, egyetemi tanár, dékán; a két bonctani intézet igazgatója, a budapesti tudományegyetem rektora; a hipofízis keletkezésének első leírója; az MTA tagja) 1844-1899 [1923 után]. 28-díszsor-6: Teleszky Istvéin /Jajtelesz/ (jogtudós, író, politikus, a Polgári törvénykönyv tervezete öröklési jogi részének elkészítője, igazságügyi államtitkár, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének elnöke; Teleszky János pénzügyminiszter apja) 1836-1899 [Donath Gyula; „Panaszos dal", 1904]. 28-díszsor-8: Borosjenői báró AtzélBéla (politikus, utazó, műgyűjtő, belsőépítész; a budapesti Park Klub megalapítója, az Országos Kaszinó igazgatója; császári és királyi kamarás) 1850-1900 [1904]. 28-díszsor-9: Erkel Sándor (kora legnagyobb magyar karmestere; a Nemzeti Színház első karnagya, majd operai igazgatója, az Operaház igazgatója, főze ne igazgatója és vezető karnagya, az Országos Magyar Daláregyesület országos karnagya, a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának elnök-karnagya; zeneszerző, üstdobos, cimbalmos, korrepetitor; Erkel Ferenc negyedik fia; ifj. Erkel József egyházi karnagy unokája, legifj. Erkel József operaénekes unokaöccse, Erkel Gyula és Erkel Elek zeneszerzők, valamint Erkel László karnagy öccse, Erkel Ilona zongoraművész és Erkel Sarolta zenepedagógus nagybátyja) 1846-1900 [Róna József - Márkus Géza - Kallós Ede, 1905]. 28-díszsor-10: Czigler Győző /Zigler/ (építész, egyetemi tanár, Kabdebó Gyulával Az építészet története szerkesztője; id. Czigler Antal építész unokája, ifj. Czigler Antal építész fia) 1850-1905 [Kiss György - Dvorak Ede, 1906].