A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

vSzági Gyógyszerészegylet elnöke, a Gyógyszerészek Országos Jóléti Alapja megalapítója és elnöke) 1860-1948 [a Klenovits-sírboltban]. ifj. Bayer Antal (id. Bayer Antal fia; gyógyszerész, kémikus, publicista, gyógyszertár-vezető, gyárigazgató; a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság egyik megalapítója) 1893-1945. J. 177: Langheinrich család [Gerenday, 1894 előtt], J. 185: Kismartoni Anker Lipót (vezérőrnagy) 1864-1941 [a Steigenberger-sírboltban], Vele: Bebenburgi báró Karg Vilma (felesége; báró Karg János tábornok unokatestvére) 1871-1934. J. 186: Dávid Alajos (udvari tanácsos, hercegi uradalmi főkormányzó) 1813-1892. Sírfelirata: „Áldott az emiékök !" J. 188: Dunaiszky László Gyula (szobrászművész; Dunaiszky Lőrinc szobrász fia, Dunaiszky Henrik Ágost és Dunaiszky Gusztáv szobrászok öccse, Dunaiszky János Lőrinc szobrász bátyja) 1822-1904. J. 191-193: Ganz Abrahéim mauzóleuma (svájci származású vasöntő-mester, a budapesti vasipar megteremtője, a magyar nehézipar úttörője, 1848-as ágyúgyáros; a kéregöntésű vasúti kerék feltalálója, a Ganz-gyárak megalapítója; öngyilkos lett) 1814—1867 [tervezte: Ybl Miklós, 1869; kivitelező: Hofhauser Lajos, majd Hubert József, 1913-ig]. J. 194/195: Balassa János (sebész, egyetemi tanár, a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője, királyi tanácsos; 1848-49-ben a magyar orvosi kar igazgatója, közoktatásügyi miniszteri tanácsos, honvédkórház-igazgató; a haladó magyar orvosok szervezkedésének elindítója, az OÍUOSÍ Hetilap és az Országos Közegészségügyi Tanács egyik megalapítója, utóbbinak első elnöke; az éternarkotizálás és több más eljárás hazai bevezetője, az általános érzéstelenítés Európában is egyik első alkalmazója, a transzplantáció előfutára, több — korát megelőző — műtéti eljárás kidolgozója, kivitelezője és elméleti munka megalkotója; az MTA tagja) 1814-1868 [Engel József, 1888 előtt]. J. 196/197: Rottenbiller Lipót (ügyvéd, az Iparbank és Takarékpénztár megalapítója; 1843-tól Pest első alpolgármestere, majd háromszor főpolgármester, először 1848-ban, amikor a város vezetése a forradalom mellé állt; a fővárosi terület feltöltésének és a pesti vízvezeték építésének elindítója) 1806-1870. J. 209: Hegyeshalmy Lajos (politikus, jogász; a Magyar Országos Bank vezértitkára, a Magyar Államvasutak elnökhelyettese, kereskedelemügyi miniszter és ideiglenes pénzügyminiszter) 1862-1925. J. 212: Szemlőhegyi Kresz Géza (sebész, író, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítója és igazgatója; ifj. Kresz Géza hegedűművész apja, Drewett Norah zongoraművésznő apósa, Kresz Mária néprajzkutató nagyapja) 1846-1901. Vele: Szemlőhegyi Kresz Károly (fia; közgazdász, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének /TEBE/ főtitkára, igazgatója, majd vezérigazgatója, az Or-