A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

47-1-36: Rónai Alfréd /Rónay/ (ügyvéd, főhadnagy) 1882-1932 [Sóváry János]. Sírfelirata: „A tettek mezején is Nagymagyarország katonája voltál " 47-1-46: Sóváradi Szőts Ernő (huszár alezredes, a Magyar Rádió első igazgató-elnöke) 1884-1932 [egykori síremléke: Pátzay Pál; „Távközlés", 1934]. 47-1-54: Brocskó Lajos (pedagógus, a Protestáns Országos Árvaház vezetője; a szlöjdoktatás első hazai képviselője) 1851-1932 [Sehmidmann László]. Sírfeliratai: „Árvák atyja. " — „Legyen hála az Istennek az őkimondhatatlan ajándékaiért. " 47-1-59: Kacziéiny Ödön (festőművész, grafikus, költő; Kacziány Nándor közgazdász fia, Kacziány Géza író bátyja, Oroszy Vilma írónő sógora, Kacziány Adrienne és Kacziány Aladár festőművészek apja) 1852-1933. Sírverse: „A létnek végét nem jelenti E röggel takai't sir gödör, Az élet álma elszakadt bár Ott túlnan van az ébredés!" (Kacziány Ödön) 47-1-75: FejesBéláné 1889-1933 [Cser Károly]. 47-1-80: Szepcshelyi Hutyra Ferenc (orvos, állatorvos, főiskolai, majd egyetemi tanár, tanszékvezető, az Állatorvosi Akadémia igazgatója, majd az Állatorvosi Főiskola rektora és korszerű tudományos intézménnyé fejlesztője; a sertéspestis kórokozója vírusjellegének kimutatója és az oltóanyag gyakorlati előállítási módszerének kidolgozója, amely eredményei lehetővé tették a sertéspestis elleni védőoltások kidolgozását; udvari tanácsos, az állategészségügyi törvényhozás egyik modernizálója, az állatjárványtan nemzetközi hírű szakembere; az MTA tagja) 1860-1934. 47-1-88: Concha Győző (jogász, politológus, jogfilozófus, egyetemi tanár; politikus, a magyarországi antiszemita mozgalmak egyik vezetője; az MTA tagja és alelnöke; Concha Károly nyomdaigazgató öccse) 1846-1933. 47-1-89: Leveldi Kozma Andor (költő, író, műfordító, publicista, humoristajogász, politikus; az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezértitkára, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, az írói Segélyegylet titkára, Ady Endre egyik első támogatója; a modern magyar sírvers-költészet egyik legjelentősebb alakja; az MTA tagja; Kozma Sándor jogász fia, Bárd Miklós /Kozma Ferenc/ költő öccse) 1861-1933 [Pátzay Pál, 1935]. Sírverse: „Mert mind, amit a por s a sír homály von, Csak porból épült gyarló földi részünk, Amelynek veszte túlontúl ne fájjon!